Uniós költségvetés
Az uniós költségvetés az EU szintjén egyesít erőforrásokat, és lehetővé teszi a tagországoknak, hogy együtt többet érjenek el, mint amire külön-külön képesek lennének. A költségvetés hozzájárul a közpénzek bölcs és takarékos felhasználásához is azáltal, hogy fontos projekteket – pl. infrastruktúra-fejlesztéseket és kutatási programokat – finanszíroz. Ennek során viszonylag alacsony, ám jelentős multiplikátor hatású összegek kerülnek beruházásra az uniós büdzséből, és az erőforrások összevonása segíti elkerülni az országos szintű erőfeszítések felesleges megkettőzését.
Az uniós költségvetés alapjában véve beruházás-ösztönző jellegű, és kiegészíti a tagországok költségvetéseit. Fő célja az, hogy EU-szerte fokozza a növekedést és a versenyképességet. Csak olyan területeken kerül felhasználásra, ahol az uniós szintű kiadások eredményesebbnek ígérkeznek, mint a helyi, regionális vagy országos szintű intézkedések. Az uniós költségvetés egyebek mellett a következő tevékenységeket finanszírozza:
- a vidéki térségek fejlesztése;
- a kohézió erősítése és a környezet megóvása;
- az uniós oktatási és képzési programok (Erasmus és Horizont) támogatása;
- a külső határok védelme;
- a fejlesztési együttműködés javítása;
- az emberi jogok előmozdítása.
Néhány példa arra, milyen célokat szolgál az uniós költségvetés
Hosszú távú költségvetés
Az EU hosszú távú költségvetése, hivatalos nevén: többéves pénzügyi keret (angol rövidítéssel: MFF), jellemzően egy hétéves időszakra kiterjedően határozza meg a kiadási prioritásokat és korlátokat. A többéves pénzügyi keret meghatározza az uniós kiadások éves felső határát a költségvetés egészére, valamint a fő kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan, és lehetővé teszi az EU-nak, hogy több évre előre megtervezze finanszírozási programjait.
A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021 és 2027 közötti időszakot öleli fel, és egy tárgyalási folyamat eredményeképp jött létre, melyhez az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyaránt hozzájárult.
Éves költségvetés
Minden évben új éves költségvetés megtárgyalására és elfogadására kerül sor. Ez tartalmazza az adott költségvetési évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket a hatályos többéves pénzügyi keretben rögzített összeghatárokkal összhangban.
Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak egyaránt beleszólása van abban, mekkora legyen az éves költségvetés, és milyen célokra fordítsák azt. De a Szerződések (az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke) értelmében a Bizottság feladata a költségvetés végrehajtása. Az érintett előirányzat természetétől függően az uniós költségvetés végrehajtása történhet i. megosztott irányítással, azaz a Bizottság a tagállami hatóságokkal közösen hajtja végre a költségvetést, ii. a Bizottság általi közvetlen irányítással vagy iii. közvetett irányítás útján – ebben az esetben más uniós vagy nem uniós hatóságok végzik a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A költségvetés megközelítőleg 80%-át az uniós tagállamok és a Bizottság közösen hajtják végre.
A hosszú távú költségvetésről folytatott tárgyalások menete
A költségvetés benyújtása
A hosszú távú költségvetés létrehozására irányuló tárgyalási folyamat néhány évvel a költségvetés elfogadása előtt kezdődik.
A Bizottság a hivatalos folyamatot azzal nyitja meg, hogy előterjeszti a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomagot.
Ez a csomag javaslatokat tartalmaz a következőkre:
- a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet, mely meghatározza, hogy mennyi pénzt költhet az EU;
- a saját forrásokról szóló határozat, amely rögzíti az uniós bevételek forrásait;
- az uniós finanszírozási programok összességére vonatkozó ágazati jogszabályok.
Tárgyalás a költségvetésről
Az EU Tanácsa (röviden: a Tanács, melyben a tagállamok miniszteri szinten képviseltetik magukat) előkészíti az álláspontját és azonosítja azokat a kérdéseket, amelyekhez politikai iránymutatásra és a prioritások meghatározására van szükség a tagországok állam-, illetve kormányfői részéről. A Tanács megállapításai segítenek az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy elkészítse a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomagról szóló következtetéseinek tervezetét.
Az Európai Tanács politikai iránymutatást nyújt a hosszú távú költségvetés fő elemeiről, ami lehetővé teszi a Tanácsnak, hogy kialakítsa álláspontját.
Az Európai Parlament szintén elfogadja álláspontját a Bizottság javaslatáról. Miután az Európai Tanács kialakította álláspontját, háromoldalú tárgyalások kezdődnek az Európai Parlamenttel abból a célból, hogy elnyerjék ez utóbbi intézmény egyetértését.
A költségvetés elfogadása
Ezután az uniós jogalkotók különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadják a hosszú távú költségvetést.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadására azután kerül sor, hogy:
- a Tanács egyhangú megállapodásra jutott;
- az Európai Parlament egyetértését adta a döntéshozatali eljárás befejezéséhez (a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Tanács álláspontját, de nem módosíthatja azt).
Ahhoz, hogy a saját forrásokról szóló határozat hatályba léphessen,
- a Tanácsnak egyhangú megállapodást kell elérnie róla;
- az Európai Parlamentnek véleményeznie kell;
- mindegyik uniós országnak jóvá kell hagynia azt saját alkotmányos követelményeivel összhangban.
A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret
Az éves költségvetés megtárgyalásának folyamata
Jogalap
Az EU éves költségvetéséről az Európai Parlament és a Tanács közösen dönt. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke szerinti eljárást követik, melyre a költségvetés végrehajtását megelőző évben kerül sor.
A költségvetési eljárás
- Július 1-jéig az uniós intézmények elküldik a Bizottságnak a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó, belső eljárásaik szerint elkészített kimutatásaikat.
- Szeptember 1-jéig a Bizottság benyújtja az éves költségvetésre vonatkozó tervezetét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tervezetnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi keretről szóló hatályos rendelettel és a következő évre vonatkozó költségvetési iránymutatásokkal. A Bizottság rendszerint júniusban terjeszti elő a költségvetés-tervezetet.
- Október 1-jéig a Tanács kialakítja álláspontját a költségvetés-tervezetről (annak módosításaival együtt).
- Ezt követően az Európai Parlamentnek 42 napja van arra, hogy kialakítsa álláspontját a költségvetés-tervezetről és annak módosításairól.
Ha az Európai Parlament és a Tanács nem ért egyet:
- Egyeztetőbizottságot hívnak össze, melyet a két társjogalkotó intézmény képviselői alkotnak. Az egyeztetőbizottság feladata elérni, hogy a Parlament és a Tanács megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről 21 napon belül azt követően, hogy a Parlament elfogadta álláspontját.
- Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezután 14 napja van arra, hogy elfogadja vagy elutasítsa a közös szövegtervezetet.
Ha jóváhagyják a közös szövegtervezetet:
- Az éves költségvetést az Európai Parlament ezzel elfogadta.
Ha a Tanács elutasítja a közös szövegtervezetet:
- Az Európai Parlament ebben az esetben is elfogadhatja a költségvetést, de csak egy bizonyos többséggel (tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével).
Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt elutasítja a közös szövegtervezetet, vagy nem tudnak megállapodásra jutni:
- A költségvetést elutasítottnak kell tekinteni, és a Bizottság új költségvetéstervezetet nyújt be.
Az éves költségvetést módosítani lehet, ha váratlan körülmények lépnek fel, vagy ha a bizottsági javaslat benyújtásakor még nem ismert információk látnak napvilágot. A módosítás történhet módosító indítvánnyal (a végleges elfogadás előtt) vagy módosító költségvetéssel (ha a költségvetés már a végrehajtás szakaszában van). A módosító indítványra és a módosító költségvetésre is az itt ismertetett eljárási szabályok vonatkoznak.
Az uniós költségvetés elfogadásának menete