Ugrás a fő tartalomra

Jogszabálytípusok

Az uniós szerződésekben megfogalmazott célkitűzések elérését különféle típusú jogi aktusok szolgálják. Egyesek közülük kötelező erővel bírnak, mások nem. Egyes jogszabálytípusok az összes uniós országra, míg mások csak néhány tagállamra vonatkoznak.

Rendeletek

A rendelet kötelező erejű jogalkotási aktus, melyet teljes egészében kell alkalmazni az EU egész területén. Amikor például 2022-ben hatályát vesztette az az uniós rendelet, amely megszüntette az EU-n belüli utazás során felszámolt barangolási díjakat, a Parlament és a Tanács új rendeletet fogadott el. Az új rendelet egyrészt azt a célt szolgálja, hogy egyértelműbbé tegye a korábbi rendeletet, másrészt pedig arra irányul, hogy a tagállamok további tíz évig egységes megközelítést alkalmazzanak a barangolási díjak szabályozása tekintetében.

Irányelvek

Az irányelv olyan jogalkotási aktus, amely kötelezően elérendő célokat tűz ki a címzett tagállamok számára. Az egyes tagországok azonban saját maguk dolgozzák ki azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák, hogyan fogják megvalósítani a kitűzött célokat. Erre példa az egyszer használatos műanyagokról szóló uniós irányelv, amely többek között azáltal mérsékli egyes egyszer használatos műanyagok környezetre gyakorolt hatását, hogy csökkenti, illetve egyes esetekben be is tiltja az egyszer használatos műanyagtermékek (tányérok, szívószálak, poharak stb.) használatát.

Határozatok

A határozat olyan uniós jogszabály, amely a címzettjeire (pl. egy uniós tagállamra vagy egy adott vállalatra) nézve kötelező, és közvetlenül alkalmazandó. A Tanács például határozat formájában rendelkezett arról, hogy Horvátország 2023. január 1-jén bevezetheti az eurót. Ez a határozat csak Horvátországra vonatkozott.

Ajánlások

Az ajánlás nem kötelező erejű jogi aktus. Amikor például a Bizottság ajánlást adott ki arra vonatkozóan, hogy az uniós országok médiaszolgáltatói tegyék átláthatóbbá tulajdonviszonyaikat, és őrizzék meg szerkesztői függetlenségüket, az nem járt jogi következményekkel. Az ajánlás lehetővé teszi az uniós intézmények számára, hogy közreadják az álláspontjukat, és anélkül fogalmazzanak meg intézkedési javaslatot, hogy ezáltal bármilyen jogi kötelezettséget rónának a címzettekre.

Vélemények

Az uniós intézmények vélemény formájában nyilatkozhatnak meg valamilyen kérdésben anélkül, hogy ezáltal bármilyen jogi kötelezettséget rónának a címzettekre. A vélemény nem kötelező erejű jogi aktus. Véleményt a főbb uniós intézményeken (Bizottság, Tanács, Parlament) kívül a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság adhat ki. Ezek a bizottságok sajátos – regionális, illetve gazdasági és szociális – szempontból véleményezik a jogalkotási folyamat során eléjük utalt kérdéseket. Példaként említhető az a vélemény, melyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság adott ki a Bizottság új generációs uniós kkv-stratégiájáról.