Ugrás a fő tartalomra

Áttekintés

Főváros: Ljubljana

Hivatalos uniós nyelv(ek): szlovén

Az Európai Unió tagja: 2004. május 1. óta

Pénznem: euró. (az euróövezet tagja 2007. január 1. óta)

Schengeni rendszer: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek

Adatokterület – népesség – egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-egységben kifejezve

Államforma, politikai rendszer

Szlovénia parlamentáris demokratikus köztársaság. A kormány élén a miniszterelnök áll. Az államfő a köztársasági elnök, akit közvetlenül választanak. A kormány végrehajtói és közigazgatási hatáskörökkel rendelkezik. A miniszterelnököt és a minisztereket a parlament választja meg. Közigazgatási szempontból Szlovénia nem régiókra, hanem községekre tagolódik: összesen 212 községből áll.

Az ország földrajzi helye az EU-n belül

Kereskedelem és gazdaság

2020-ban a szlovén gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: az ipar (27,2%), a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (19,1%), továbbá a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás, valamint a humánegészségügyi és szociális ellátás (18,1%).

Az EU-n belüli kereskedelem a szlovén export 67%-át teszi ki (ezen belül a kivitel 17%-a Németországba, 9%-a Olaszországba, 7%-a pedig Horvátországba irányul). Ami az EU-n kívülre irányuló exportot illeti, a szlovén termékek 10%-a Svájcban, 3%-a pedig Szerbiában talál vevőre.

A Szlovéniába behozott termékek 59%-a EU-tagországból érkezik (14% Németországból, 10% Olaszországból, 8% Ausztriából). Ami a nem uniós importot illeti, a termékek 6–6%-a Törökországból és Kínából érkezik.

Szlovénia az EU-ban

Európai Parlament

Szlovénia 8 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, ki képviseli az ország választópolgárait az Európai Parlamentben, kattintson ide.

Az Európai Parlament Szlovéniai Tájékoztatási Irodája

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek adnak egymásnak rendszeresen találkozót, hogy megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a szlovén kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen mely szakpolitikai kérdésről folyik a vita.

Az EU Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egy személyben állna az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét betöltő ország irányítja.

E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.

A szlovén soros elnökség időszakai:

2008. január–június, 2021. július–december

Az EU Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának jelenlegi elnöksége

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság szlovén tagja Janez Lenarčič, aki a válságkezelésért felel.

A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet.

A Bizottság Szlovéniai Képviselete

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

Szlovéniának 7 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB az Európai Unió egyik tanácsadó szerve, amely – a munkaadók, a munkavállalók és egyéb társadalmi érdekcsoportok képviseletében – véleményt nyilvánít azzal kapcsolatban, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi helyzetére nézve.

Régiók Európai Bizottsága

Szlovéniának 7 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.

Az EU mellett működő állandó képviselet

Szlovénia a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. A brüsszeli állandó képviselet tulajdonképpen nagykövetségi funkciót lát el: feladata, hogy az ország érdekeit és céljait a lehető leghatékonyabban érvényesítse az EU-ban.

Költségvetés és finanszírozás

Mennyit fizet be Szlovénia a közös kasszába, és mennyit kap onnan?

Méltányosan, az ország lehetőségeit figyelembe véve kerül kiszámításra, hogy az egyes uniós országok mennyit fizetnek be az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.

Az uniós költségvetés célja nem az anyagi javak újraelosztása, hanem hogy forrásokat biztosítson olyan közérdekű célok megvalósításához, amelyek minden európai számára fontosak.

Adatok az EU költségvetéséről, bevételeiről és kiadásairól:

Uniós finanszírozású projektek Szlovéniában

A tagállamok, így a Szlovénia által az uniós költségvetésbe befizetett pénz számos közcélú program és projekt finanszírozását – pl. utak építését, a tudományos kutatás támogatását és a környezet védelmét – teszi lehetővé EU-szerte.

Ha további információkra kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy Szlovénia milyen formában részesül az uniós forrásokból, kattintson ide.