Minden egyes új jogalkotási ciklus indulásakor – azaz az európai biztosok és az európai parlamenti képviselők ötéves hivatali időszakának kezdete előtt – az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői az Európai Tanács keretében összeülnek, hogy meghatározzák az EU hivatalos politikai prioritásait.
Ezek a prioritások együttesen alkotják azt a stratégiai menetrendet, amely iránytűként szolgál az uniós intézmények számára, és meghatározza e prioritások megvalósításának módját.
A stratégiai menetrend a Bizottság saját – hivatali idejére szóló – politikai prioritásaira nézve is útmutatásként szolgál. Ezeket a prioritásokat az intézmény politikai iránymutatásai rögzítik. A prioritások nagy vonalakban azonosítják azokat a fő szakpolitikákat és lépéseket, amelyeket a Bizottság követni kíván politikai célkitűzéseinek elérése érdekében.
A stratégiai menetrendet az uniós intézmények és az uniós tagállamok kormányai közösen, szorosan együttműködve hajtják végre.
Az elnökjelölt először meghatározza a Bizottság prioritásait, amelyek azután:
- a plenárisan ülésező Európai Parlament elé kerülnek,
- konkrét küldetésnyilatkozatok alapjául szolgálnak az egyes biztosjelöltek számára, amelyek az illetékes parlamenti bizottság elé kerülnek.
A Bizottság éves munkaprogramja a politikai iránymutatásokon alapul. A munkaprogram tartalmazza azokat a kezdeményezéseket, amelyek a következő 12 hónapban a prioritások megvalósítását szolgálják majd.
A munkaprogramok kidolgozása az Unió helyzetéről szóló éves beszéddel és az azt kísérő szándéknyilatkozattal veszi kezdetét.
Ezzel elindul a Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával folytatott megbeszélésciklus a következő év prioritásairól. A Bizottság ugyanakkor kikéri a Régiók Európai Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a véleményét is.
A Bizottság munkaprogramjának elfogadását követően a Bizottság, a Parlament és a Tanács együttes nyilatkozatot ad ki az EU prioritásairól, hogy lehetővé tegye a gyors reakciót, és biztosítsa, hogy e prioritások megvalósítása politikai hangsúlyt kapjon.
A jelenlegi ciklus kezdetén (2020-ban) a három uniós intézmény most első alkalommal közös következtetéseket is elfogadott a (2024-ig tartó) teljes jogalkotási ciklus szakpolitikai célkitűzéseiről és prioritásairól, hogy hosszabb távra tudjon tervezni.
Egyéb prioritások
A fenti prioritások mellett más uniós intézmények is gyakran meghatározzák prioritásaikat, melyek saját álláspontjukat tükrözik.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
Az EU Tanácsának elnöki tisztét hathavonta más és más uniós tagállam tölti be. A soros elnökség feladata, hogy elfogulatlan közvetítőként mozdítsa elő a tagállamoknak az uniós jogszabályokról folytatott megbeszéléseit a Tanácsban.
Mindegyik elnökség kijelöli a saját prioritásait, amelyeket a mindenkori sürgető uniós kérdések határoznak meg. Általános céljuk az EU megerősítése és az uniós értékek előmozdítása.
További információk az EU jelenlegi elnökségének prioritásairól
Az Európai Parlament képviselőcsoportjai
Az Európai Parlament 705 képviselőjének zöme a hét képviselőcsoport valamelyikéhez tartozik, amelyek nem állampolgársági, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek.
Minden képviselőcsoport saját prioritásokat határoz meg az alapján, hogy szavazóik mit tartanak fontosnak.
Mielőtt szavazásra kerülne sor a plenáris ülésen, a képviselőcsoportok megvizsgálják a parlamenti bizottságok által készített jelentéseket, és módosításokat terjesztenek elő azokhoz.
A képviselőcsoportok megbeszélések során közös álláspontot alakítanak ki egy-egy kérdésben, ugyanakkor egyetlen képviselő sem kötelezhető arra, hogy egy bizonyos módon szavazzon.
További információk a parlamenti képviselőcsoportok prioritásairól
