Stratégiai menetrend és politikai iránymutatás
Az európai biztosokat és az európai parlamenti képviselőket ötéves időtartamra nevezik ki és választják meg. Minden új jogalkotási ciklus kezdete előtt az uniós országok állam-, illetve kormányfői találkoznak az Európai Tanács keretében, hogy meghatározzák az EU következő öt évre szóló hivatalos politikai prioritásait.
Ezek a prioritások együttesen alkotják az EU stratégiai menetrendjét, amely iránytűként szolgál az uniós intézmények számára, és meghatározza e prioritások megvalósításának módját. Az uniós intézmények és a tagállami kormányok egymással együttműködve hajtják végre ezeket a prioritásokat.
A stratégiai menetrend a Bizottság saját – hivatali idejére szóló – politikai prioritásaira nézve is útmutatásként szolgál. Ezeket a prioritásokat a Bizottság elnökének javasolt jelölt az intézménynek szóló politikai iránymutatásban rögzíti. A prioritások nagy vonalakban azonosítják azokat a fő szakpolitikákat és lépéseket, amelyeket a Bizottság követni kíván célkitűzéseinek elérése érdekében.
Az elnökjelölt először meghatározza a Bizottság prioritásait, amelyek azután:
- a plenárisan ülésező Európai Parlament elé kerülnek,
- konkrét küldetésnyilatkozatok alapjául szolgálnak az egyes biztosjelöltek számára – ezeket a küldetésnyilatkozatokat az illetékes parlamenti bizottságok fogják megvizsgálni.
A politikai iránymutatás alapján készül a Bizottság éves munkaprogramja. A munkaprogram tartalmazza azokat a kezdeményezéseket, amelyek a következő 12 hónapban a bizottsági prioritások megvalósítását szolgálják majd.
A munkaprogramok kidolgozása a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló, az Európai Parlament plenáris ülése előtt tartott éves beszédével és az azt kísérő szándéknyilatkozattal veszi kezdetét.
Ezzel elindul a Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával folytatott megbeszélésciklus a következő év prioritásairól. A Bizottság ugyanakkor kikéri a Régiók Európai Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a véleményét is.
A Bizottság munkaprogramjának elfogadását követően a Bizottság, a Parlament és a Tanács együttes nyilatkozatot ad ki az EU következő évre vonatkozó prioritásairól. Ez lehetővé teszi a gyors fellépést, és biztosítja, hogy e prioritások megvalósítása politikai hangsúlyt kapjon.
A hosszabb távú tervezés lehetővé tétele érdekében a három uniós intézmény éves együttes nyilatkozatokat is elfogad a következő év jogalkotási prioritásairól (az ötéves megbízatási időszak alatt).
Az uniós prioritások meghatározása (infografika)
A 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendhez vezető út
Egyéb prioritások
A fenti prioritások mellett más uniós intézmények is gyakran meghatározzák prioritásaikat, melyek saját álláspontjukat tükrözik.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
Az EU Tanácsának elnökségét hathavonta más és más uniós tagállam látja el. A soros elnökség feladata, hogy elfogulatlan közvetítőként mozdítsa elő a tagállamoknak az uniós jogszabályokról folytatott megbeszéléseit a Tanácsban.
Mindegyik elnökség kijelöli a saját prioritásait, amelyeket a mindenkori sürgető uniós kérdések határoznak meg. Általános céljuk az EU megerősítése és az uniós értékek előmozdítása.
További információk az EU jelenlegi elnökségének prioritásairól
Az Európai Parlament képviselőcsoportjai
Az Európai Parlament 720 tagjának nagy többsége a jelenlegi nyolc képviselőcsoport valamelyikéhez tartozik, amelyek nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Minden képviselőcsoport saját prioritásokat határoz meg az alapján, hogy szavazóik mit tartanak fontosnak.
Mielőtt szavazásra kerülne sor a plenáris ülésen, a képviselőcsoportok megvizsgálják a parlamenti bizottságok által készített jelentéseket, és módosításokat terjesztenek elő azokhoz. A képviselőcsoportok megbeszélések során közös álláspontot alakítanak ki egy-egy kérdésben, ugyanakkor egyetlen képviselő sem kötelezhető arra, hogy egy bizonyos módon szavazzon.
