Áttekintés
Főváros: Budapest
Hivatalos uniós nyelv(ek): magyar
Az Európai Unió tagja: 2004. május 1. óta
Pénznem: forint, Magyarország jelenleg készül az euró bevezetésére
Schengen: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 93 012 km2
- Népesség: 9 584 627 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Magyarország parlamentáris köztársaság. A végrehajtói hatalmat a kormány gyakorolja, élén a miniszterelnökkel. Az államfő az elnök, akinek elsősorban protokolláris szerepe van. Magyarországnak 19 vármegyéje és 25 megyei jogú városa van. A főváros, Budapest külön közigazgatási egységet képez.
Kereskedelem és gazdaság
Magyarországon az egy főre jutó GDP 28 700 euró, ami elmarad az uniós átlagtól (37 600 euró). Magyarország bruttó hazai terméke az EU teljes GDP-jének 1,2%-át teszi ki.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Magyarország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Magyarországot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a magyar kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A magyar soros elnökség időszakai:
2011. január–június | 2024. július–december
Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér, aki a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Magyarországnak 12 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Magyarországnak 12 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Magyarország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Magyarország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Magyarország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés eszköz, mely azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindnyájunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Magyarországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Magyarországon.