Az Európai Unió Tanácsa

Áttekintés

• Szerep: az EU-tagállamok kormányait képviselő intézmény, mely uniós jogszabályokat fogad el, és összehangolja az uniós szakpolitikákat
• Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei
• Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet
• Alapítás éve: 1958 (az „Európai Gazdasági Közösség Tanácsa” néven)
• Székhely: Brüsszel (Belgium)
• Honlap: Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsában – nem hivatalos nevén a Tanácsban – az egyes EU-országok miniszterei találkoznak egymással, hogy jogszabályokat vitassanak meg, fogadjanak el vagy módosítsanak, illetve hogy uniós szinten összehangolják a különböző szakpolitikákat. A miniszterek felhatalmazással bírnak arra nézve, hogy kormányuk nevében kötelezettséget vállaljanak a Tanács ülésein elfogadott intézkedések végrehajtására. A Tanács Brüsszelben ülésezik, kivéve három hónapot (április, június és október), amikor is az üléseknek Luxembourg ad otthont.

Az Európai Parlamenttel együtt a Tanács az Európai Unió fő döntéshozatali szerve.

Az Európai Unió Tanácsa nem tévesztendő össze:

• az Európai Tanács elnevezésű uniós intézménnyel, melynek keretében az uniós országok vezetői találkoznak negyedévente, hogy meghatározzák az uniós szakpolitikai döntéshozatal általános irányvonalát;
• sem az Európa Tanács nevű, az Európai Uniótól teljesen független szervezettel.

Milyen feladatokat lát el a Tanács?

• Az Európai Parlamenttel közösen uniós jogszabályokat vitat meg és fogad el az Európai Bizottságtól beérkező jogszabályjavaslatok alapján.
• Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit.
• Az Európai Tanács iránymutatásai alapján kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját.
• Megállapodásokat köt az EU és más országok vagy nemzetközi szervezetek között.
• Az Európai Parlamenttel közösen elfogadja az éves uniós költségvetést.

Összetétel

Az Európai Unió Tanácsának nincsenek állandó tagjai. A Tanács 10 különböző formációban ülésezik a megvitatásra kerülő szakpolitikai terület függvényében. Az egyes tagállamokat az adott formációnak megfelelően a kérdéses szakpolitikai területért felelős miniszterek képviselik az ülésen.

Így például a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésein (az ún. Ecofin Tanácsban) a tagállamok pénzügyminiszterei vesznek részt.

Az ülések elnöklete

A Külügyek Tanácsának állandó elnöke van: az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A Tanács összes többi ülésén az EU soros elnökségét betöltő országnak az a minisztere elnököl, aki az ülés tárgyát képező szakpolitikai területért felelős.

Ha például Észtország tölti be a soros elnökséget, akkor a Környezetvédelmi Tanács elnöke az észt környezetvédelmi miniszter lesz.

A különböző formációkban végzett munka következetességét az Általános Ügyek Tanácsa biztosítja az Állandó Képviselők Bizottságának támogatásával. Az Állandó Képviselők Bizottságát az uniós országok EU melletti állandó képviselői, vagyis a tagállamok EU mellé rendelt nagykövetei alkotják.

Euróövezet

Az euróövezetbe tartozó országok gazdaságpolitikáját az eurócsoport hangolja össze, mely az euróövezeti országok gazdasági és pénzügyminisztereiből áll. Az eurócsoport mindig a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülése előtti napon ül össze. Az eurócsoport ülésein megszülető megállapodásokról másnap döntenek hivatalosan a Gazdasági és Pénzügyi Tanács tagjai – kizárólag az euróövezeti országok minisztereinek szavazataival.

Hogyan végzi munkáját a Tanács?

• Az EU-országok miniszterei nyilvánosan üléseznek, amikor jogszabálytervezetekről tárgyalnak vagy szavaznak.
• A döntések elfogadásához rendszerint ún. minősített többségre van szükség. A minősített többséghez az kell, hogy:
  • a döntést az uniós országok 55%-a támogassa (az Uniót jelenleg 27 tagállam alkotja, így ez az arány 15 tagországnak felel meg),
  • továbbá hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át.
• A Tanács nyilvános ülései itt követhetők élőben, illetve nézhetők meg utólag az EU bármely hivatalos nyelvén. Amikor a Tanács nyilvánosan ülésezik, az ülésről készült jegyzőkönyv és a szavazás eredménye is nyilvános.

Ahhoz, hogy megakadályozhassák a döntés elfogadását, legalább 4 tagországnak nemmel kell szavaznia. (További feltétel, hogy e 4 tagország népessége együttesen legalább 35%-át alkossa az EU teljes lakosságának.)

• Kivételt képeznek az érzékeny témákkal – pl. a külpolitikai és az adóügyi kérdésekkel – kapcsolatos döntések, melyek meghozatalához a tagállamok egyhangú szavazatára (azaz az összes tagország támogatására) van szükség.
• Eljárási és adminisztratív ügyekben a döntéshozatal egyszerű többséggel történik.

A Tanács és Ön

Általános felvilágosításért forduljon a Tanács Közönségtájékoztatási Szolgálatához.

Dokumentum-hozzáférés

Információ-hozzáférés

Az EU Tanácsának ülései: napirendek

További információk

Whoiswho – az Európai Unió hivatalos név- és címjegyzéke

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Látogatás az Európai Unió Tanácsánál

Kiadványok

A Tanács könyvtára

Álláslehetőségek