Uniós költségvetés
Az uniós költségvetés az EU szintjén egyesít erőforrásokat, és lehetővé teszi a tagországoknak, hogy együtt többet érjenek el, mint amire külön-külön képesek lennének. Az uniós pénzek többek között infrastruktúra-fejlesztésekre és kutatási projektekre fordíthatók.
Az uniós költségvetés főként beruházásokat finanszíroz, és kiegészíti a nemzeti költségvetéseket. Fő célja, hogy fellendítse a növekedést és a versenyképességet uniós szinten. Csak olyan területeken kerül felhasználásra, ahol az uniós kezdeményezések eredményesebbnek ígérkeznek, mint a helyi, regionális vagy országos szintű intézkedések.
Olyan projekteket és tevékenységeket finanszíroz, amelyek a következőkre összpontosítanak:
- a vidéki területek és a kevésbé fejlett régiók fejlesztése;
- a környezet védelme;
- uniós oktatási és kutatási programok (pl. Erasmus+ és Horizont) támogatása;
- az EU külső határainak védelme;
- a nemzetközi fejlődés előmozdítása;
- az emberi jogok előmozdítása.
Néhány példa arra, hogyan kerül felhasználásra az uniós költségvetés
Az EU-országok több évet felölelő, hosszú távú költségvetésről állapodnak meg. Azon belül éves költségvetésekről is döntenek, melyek a hosszú távú költségvetéssel összhangban konkrét projektek, programok és szükségletek finanszírozását szolgálják.
Hosszú távú költségvetés
Az EU hosszú távú költségvetése – hivatalos nevén: a többéves pénzügyi keret (angolul: Multiannual Financial Framework, MFF) – több évre kiterjedően határozza meg a kiadási prioritásokat és korlátokat. Meghatározza az uniós kiadások egészére és a fő kiadási kategóriákra vonatkozó maximális éves összegeket. Emellett segíti az EU-t abban, hogy több évre előre megtervezze finanszírozási programjait.
A jelenlegi hosszú távú költségvetés 2021-től 2027-ig tart. A Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalások eredményeként jött létre.
A jelenlegi hosszú távú költségvetés és az EU Covid19-járvány utáni helyreállítási alapja, a NextGenerationEU együtt mintegy 2 billió eurót tesz ki.
A hosszú távú költségvetésről szóló tárgyalások néhány évvel a költségvetés elfogadása előtt kezdődnek.
A hivatalos folyamat azzal veszi kezdetét, hogy a Bizottság jogszabályjavaslatokból álló csomagot terjeszt elő a következő hosszú távú költségvetésre vonatkozóan. A csomagban a Bizottság az alábbiakra tesz javaslatot:
- egy jogi aktusra (rendelet), amely meghatározza, hogy az EU mennyit költhet (ez a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet);
- egy határozatra, mely meghatározza az EU bevételi forrásait (ez a saját forrásokról szóló határozat);
- ágazati jogszabályokra, amelyek jogalapként szolgálnak az összes uniós finanszírozási programhoz.
Az Európai Unió Tanácsa előkészíti az álláspontját a Bizottság javaslatai alapján. Azonosítja azokat a területeket, amelyekkel kapcsolatban az uniós vezetők részéről politikai iránymutatásra és a prioritások meghatározására van szükség. A Tanács megállapításai alapján az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elkészíti a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomagról szóló következtetéseinek tervezetét. Az Európai Tanács politikai iránymutatást nyújt a hosszú távú költségvetés fő elemeiről, ami lehetővé teszi a Tanácsnak, hogy kialakítsa álláspontját.
Az Európai Parlament szintén elfogadja álláspontját a Bizottság javaslatairól.
Miután mindegyik fél kialakította az álláspontját, megkezdődnek a tárgyalások a Parlament és a Tanács között azzal a céllal, hogy közös megegyezésre jussanak.
Miután megállapodásra jutottak, az uniós jogalkotók ún. különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadják a hosszú távú költségvetést. A két fő jogi aktus elfogadásának menete a következő:
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadására azután kerül sor, hogy:
- a Tanácsban egyhangú döntés született a tárgyalások során kialakított megállapodásról;
- a Parlament egyetértését adta a döntéshozatali eljárás befejezéséhez (a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Tanács álláspontját, de nem módosíthatja azt).
Ahhoz, hogy a saját forrásokról szóló határozat hatályba léphessen,
- a Tanácsnak egyhangú megállapodást kell elérnie róla;
- az Európai Parlamentnek véleményeznie kell;
- mindegyik uniós országnak jóvá kell hagynia azt saját alkotmányos követelményeivel összhangban (pl. nemzeti parlamentje révén).
Szükség esetén a hosszú távú költségvetés a futamideje alatt felülvizsgálható, ha példa nélküli és váratlan új kihívások merülnek fel.
A 2021–2027-es hosszú távú költségvetést illetően ilyen helyzet állt elő Ukrajna Oroszország általi inváziója, a magas infláció és kamatlábak, valamint a migrációval kapcsolatos kihívások kapcsán. Ezért a Bizottság 2023-ban javaslatot tett a költségvetés felülvizsgálatára, a Tanács pedig 2024-ben, a Parlament egyetértését követően elfogadta azt.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások időrendi áttekintése
Éves költségvetés
Minden évben új éves költségvetés megtárgyalására és elfogadására kerül sor. Ez tartalmazza az adott költségvetési évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket a hatályos hosszú távú költségvetésben rögzített összeghatárokkal összhangban.
A Bizottság költségvetési tervezetet terjeszt elő, amelyet aztán az Európai Parlament és a Tanács tárgyal és hagy jóvá. A Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásáért.
Az érintett előirányzat természetétől függően az uniós költségvetés végrehajtása történhet:
- megosztott irányítással, azaz a Bizottság a tagállami hatóságokkal közösen hajtja végre a költségvetést;
- a Bizottság általi közvetlen irányítással, vagy
- közvetett irányítás útján – ebben az esetben más uniós vagy nem uniós hatóságok végzik a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
A költségvetés mintegy 50%-át az uniós tagállamok és a Bizottság közösen hajtják végre.
Az éves költségvetés megtárgyalása és elfogadása
Az EU éves költségvetéséről a Parlament és a Tanács közösen dönt. Az éves költségvetés kidolgozására és megtárgyalására a végrehajtását megelőző évben kerül sor.
- Július 1-jéig az uniós intézmények elküldik a Bizottságnak a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásaikat.
- Szeptember 1-jéig a Bizottság benyújtja az éves költségvetésre vonatkozó tervezetét a Parlamentnek és a Tanácsnak. A tervezetnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi keretről szóló hatályos rendelettel és a következő évre vonatkozó költségvetési iránymutatásokkal. A Bizottság rendszerint már júniusban előterjeszti a költségvetési tervezetet.
- Október 1-jéig a Tanács kialakítja álláspontját a költségvetési tervezetről (annak módosításaival együtt).
- A Parlament 42 napon belül állást foglal (beleértve az esetleges módosításokat is).
A tervezet benyújtását és az álláspontok elfogadását követően a következő lépések attól függnek, hogy hogyan és mikor születik megállapodás.
Ha a Parlament és a Tanács nem ért egyet:
- A Parlament és a Tanács képviselőiből álló ún. egyeztetőbizottság összehívására kerül sor. Az egyeztetőbizottság feladata, hogy a Parlament álláspontjának elfogadását követő 21 napon belül közös szövegtervezetről állapodjon meg.
- Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezután 14 napja van arra, hogy elfogadja vagy elutasítsa a közös szövegtervezetet.
Ez háromféleképpen történhet:
- Ha a közös szövegtervezetet mind a Parlament, mind a Tanács jóváhagyja: a költségvetést a Parlament ezzel elfogadta.
- Ha a Tanács elutasítja a közös szövegtervezetet: a Parlament ebben az esetben is elfogadhatja a költségvetést, de csak akkor, ha a képviselők többsége – a leadott szavazatok 60%-ával – mellette szavaz.
- Ha a Parlament és a Tanács egyaránt elutasítja a közös szövegtervezetet, vagy nem tudnak megállapodásra jutni: a költségvetést elutasítottnak kell tekinteni, és a Bizottság új költségvetési tervezetet nyújt be.
A hosszú távú költségvetéshez hasonlóan az éves költségvetést is módosítani lehet, ha váratlan körülmények lépnek fel, vagy ha a bizottsági javaslat benyújtásakor még nem ismert információk látnak napvilágot.
A módosítás történhet módosító indítvánnyal (ha a költségvetést még nem fogadták el) vagy módosító költségvetéssel (ha a költségvetés már a végrehajtás szakaszában van). A szabályok ugyanazok, mint a hosszú távú költségvetés esetében.
Az éves költségvetési tárgyalások időrendi áttekintése