Áttekintés
Főváros: Stockholm
Hivatalos uniós nyelv(ek): svéd
Az Európai Unió tagja: 1995. január 1. óta
Pénznem: svéd korona (SEK) (Svédország elkötelezte magát amellett, hogy a szükséges feltételek teljesítése után bevezeti az eurót)
Schengeni rendszer: az ország 2001. március 25. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok: terület – népesség – egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-egységben kifejezve
Államforma, politikai rendszer
Svédország parlamentáris demokrácián alapuló alkotmányos monarchia. A kormányfő a miniszterelnök, az állam élén az uralkodó áll. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja. A jogalkotói hatáskörrel az egykamarás parlament rendelkezik. Svédország egységállam, amely 20 megyéből és 290 községből áll.
Kereskedelem és gazdaság
2020-ban a svéd gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás (21,6%), az ipar (17,1%), a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (16,6%).
Az EU-n belüli kereskedelem a svéd export 52%-át teszi ki (ezen belül a kivitel 11%-a Németországba, 8%-a Dániába, 7%-a pedig Finnországba irányul), ami pedig az Unión kívüli országokat illeti, a svéd exporttermékek 11%-a Norvégiában, 8%-a pedig az Egyesült Államokban talál vevőre.
A Svédországba behozott termékek 68%-a EU-tagországból érkezik (18% Németországból, 10% Hollandiából, 7% Dániából). Ami a nem uniós országokat illeti, a Norvégiából érkező import részaránya 9%, a Kínából behozott termékeké pedig 6%.
Svédország az EU-ban
Európai Parlament
Svédország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, ki képviseli az ország választópolgárait az Európai Parlamentben, kattintson ide.
Az Európai Parlament Svédországi Tájékoztatási Irodája
Az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek adnak egymásnak rendszeresen találkozót, hogy megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a svéd kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen milyen szakpolitikai kérdések vannak napirenden.
Az EU Tanácsának elnöksége
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egy személyben állna az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét betöltő ország irányítja.
E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A svéd soros elnökség időszakai:
2001. január–június, 2009. július–december, 2023. január–június
Az EU Tanácsának jelenlegi elnöksége
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság svéd tagja Ylva Johansson, aki a belügyekért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet.
A Bizottság Svédországi Képviselete
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
Svédországnak 12 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB az Európai Unió egyik tanácsadó szerve, amely – a munkaadók, a munkavállalók és egyéb társadalmi érdekcsoportok képviseletében – véleményt nyilvánít azzal kapcsolatban, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi helyzetére nézve.
Régiók Európai Bizottsága
Svédországnak 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.
Az EU mellett működő állandó képviselet
Svédország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. A svéd állandó képviselet tulajdonképpen nagykövetségi funkciót lát el: feladata, hogy az ország érdekeit és céljait a lehető leghatékonyabban érvényesítse az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Svédország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Méltányosan, az ország lehetőségeit figyelembe véve kerül kiszámításra, hogy az egyes uniós országok mennyit fizetnek be az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés célja nem az anyagi javak újraelosztása, hanem hogy forrásokat biztosítson olyan közérdekű célok megvalósításához, amelyek minden európai számára fontosak.
Adatok az EU költségvetéséről, bevételeiről és kiadásairól:
Uniós finanszírozású projektek Svédországban
A tagállamok, így Svédország által az uniós költségvetésbe befizetett pénz számos közcélú – pl. utak építését, a kutatói munka támogatását és a környezet védelmét célzó – program és projekt finanszírozását teszi lehetővé EU-szerte.
Ha további információkra kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy Svédország milyen formában részesül az uniós forrásokból, kattintson ide.