Áttekintés
Főváros: Vilnius
Hivatalos uniós nyelv(ek): litván
EU-tagállam: 2004. május 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 2015. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 65 284 km2
- Népesség: 2 857 279 (2023. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Litvánia parlamentáris köztársaság. Az államfő az elnök, ő jelöli ki a kormányfői tisztséget betöltő miniszterelnököt. A parlament egykamarás jogalkotó szerv. Az ország 60 önkormányzatból áll; a polgármestereket az állampolgárok közvetlenül választják.
Kereskedelem és gazdaság
Litvániában az egy főre jutó GDP 31 600 euró, ami az uniós átlag (35 500 euró) alatt van. Litvánia GDP-je az EU teljes GDP-jének 0,4%-át teszi ki.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Litvánia 11 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Litvániát az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Litvániai Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a litván kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A litván soros elnökség időszaka:
2013. július–december | 2027. január–június
Az Európai Bizottság litván tagjaVirginijus Sinkevičius, aki a környezetért, az óceánokért és a halászatért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Litvániai Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Litvániának 9 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Litvániának 9 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Litvánia a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Litvánia „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Litvánia a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Litvániában
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Litvániában, illetve tájékozódni lehet arról, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Litvániában az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.