Ugrás a fő tartalomra

Áttekintés

Főváros: Budapest

Hivatalos uniós nyelv(ek): magyar

Az Európai Unió tagja: 2004. május 1. óta

Pénznem: magyar forint (HUF) Magyarország jelenleg készül az euró bevezetésére.

Schengen: az ország 2007. december 21.óta tagja a schengeni térségnek

Adatokterület – népesség – egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-egységben kifejezve

Államforma, politikai rendszer

Magyarország parlamentáris köztársaság. A végrehajtó hatalmat a kormányfő (a miniszterelnök) gyakorolja, míg az államfőnek (a köztársasági elnöknek) elsősorban reprezentatív feladatai vannak. Magyarországnak 19 megyéje és 23 megyei jogú városa van. A főváros, Budapest külön közigazgatási egységet képez.

Az ország elhelyezkedése az uniós tagállamokat feltüntető térképen

Kereskedelem és gazdaság

2020-ban a magyar gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: az ipar (23,5%), a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (17,7%), valamint a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás és a humán-egészségügyi és szociális ellátás (17,5%).

Az EU-n belüli kereskedelem a magyar export 78%-át teszi ki (ezen belül a kivitel 28%-a Németországba, valamint 5–5%-a Romániába, Szlovákiába, Ausztriába és Olaszországba irányul). Ami az EU-n kívülre irányuló exportot illeti, a magyar termékek 3%-a az Egyesült Államokban, 3%-a pedig az Egyesült Királyságban talál vevőre.

A Magyarországra behozott termékek 71%-a tagországból érkezik (24%-uk Németországból, 6%-uk Lengyelországból, 5%-uk pedig Hollandiából). Ami a nem uniós országokat illeti, a Kínából érkező import részaránya 9%, a Koreai Köztársaságból behozott termékeké pedig 4%.

Magyarország az EU-ban

Európai Parlament

Magyarország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, ki képviseli a magyar választópolgárokat az Európai Parlamentben, kattintson ide.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a magyar kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.

E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.

A magyar soros elnökség időszaka:

2011. január–június

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának jelenlegi elnöksége

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér, aki a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felel.

A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet.

A Bizottság Magyarországi Képviselete

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Magyarországnak 12 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.

Régiók Európai Bizottsága

Magyarországnak 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.

Az EU melletti állandó képviselet

Magyarország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. A brüsszeli állandó képviselet tulajdonképpen nagykövetségi funkciót lát el: feladata, hogy az ország érdekeit és céljait a lehető leghatékonyabban érvényesítse az EU-ban.

Költségvetés és finanszírozás

Mennyit fizet be Magyarország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?

Az EU méltányosan, az országok anyagi lehetőségeinek figyelembevételével állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés célja nem az anyagi javak újraelosztása, hanem hogy forrásokat biztosítson olyan közérdekű célok megvalósításához, amelyek minden európai számára fontosak. 

Adatok az EU költségvetéséről, bevételeiről és kiadásairól:

Uniós finanszírozású projektek Magyarországban 

A Magyarország által az uniós költségvetésbe befizetett pénz – a többi tagállam befizetéseihez hasonlóan – EU-szerte számos program és projekt finanszírozását teszi lehetővé, így például utak építését, a tudományos kutatás támogatását és a környezet védelmét.

Ha szeretne többet tudni arról, hogy Magyarország milyen formában részesül az uniós forrásokból, kattintson ide.