Áttekintés
Főváros: Helsinki
Hivatalos uniós nyelv(ek): finn, svéd
EU-tagállam: 1995. január 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengeni térség: az ország 2001. március 25. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 338 411 km2
- Népesség: 5 563 970 (2023)
(Forrás: Eurostat – területre és népességre vonatkozó adatok)
Államforma, politikai rendszer
Finnország parlamentáris köztársaság. A kormányfő a miniszterelnök, az állam élén a köztársasági elnök áll. Az államigazgatás központja Helsinki, emellett 309 települési önkormányzat működik. Az ország 19 régióra és 70 alrégióra tagolódik. A legkisebb régió, az ország dél-nyugati részén található Åland-szigetcsoport autonómiával rendelkezik. Az északi fekvésű Lappföld régió a számi őslakosok területét is magában foglalja. Itt él Finnország őslakos számi (más néven: lapp) népességének mintegy fele.
Kereskedelem és gazdaság
Finnországban az egy főre jutó GDP 39 000 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (35 500 euró). Ezzel az értékkel Finnország a 9. helyen áll az uniós országok között, és az EU teljes GDP-jének 1,8%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Finnország 14 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Finnországot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Finnországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A finn kormány képviselői évente több alkalommal részt vesznek a Tanács ülésein, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A finn soros elnökség időszakai:
1999. július–december | 2006. július–december | 2019. július–december
Az Európai Bizottság finn tagja Jutta Urpilainen, aki a nemzetközi partnerségekért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Finnországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Finnországnak 9 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Finnországnak 9 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, amely a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.
Finnország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Finnország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Finnország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés eszköz, mely azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindnyájunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Finnországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Finnországban, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Finnországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.