Áttekintés
Főváros: Bécs
Hivatalos uniós nyelv(ek): német
Az Európai Unió tagja: 1995. január 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 1997. december 1. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 83 882 km2
- Népesség: 9 158 750 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Ausztria parlamentáris szövetségi köztársaság. Az államfő a köztársasági elnök, a szövetségi kormány élén pedig a kancellár áll. Az országot 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A végrehajtó hatalmat a szövetségi kormány és a tartományi kormányok együttesen gyakorolják. A szövetségi parlament kétkamarás: az alsóház (Nationalrat) képviselőit közvetlenül választják meg, a felsőház (Bundesrat) tagjait pedig a tartományi parlamentek delegálják.
Kereskedelem és gazdaság
Ausztriában az egy főre jutó GDP 46 200 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (37 600 euró). Ezzel az értékkel Ausztria az 5. helyen áll az uniós országok között. Az ország GDP-je az EU teljes GDP-jének 2,8%-át teszi ki.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Ausztria 20 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Ausztriát az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Ausztriai Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács évente több alkalommal megtartott ülésein az osztrák kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel) A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
Az osztrák soros elnökség időszakai:
1998. július–december | 2006. január–június | 2018. július–december
Az Európai Bizottság osztrák tagjaJohannes Hahn, aki a költségvetésért és az igazgatásért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet. Az Európai Bizottság Ausztriai Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Ausztriának 12 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Ausztriának 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Az RB tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Ausztria a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Ausztria „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Ausztria a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés eszköz, mely azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös megközelítést alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindnyájunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Ausztriában
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Ausztriában, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Ausztriában az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.