Áttekintés
Főváros: Szófia
Hivatalos uniós nyelv(ek): bolgár
EU-tagállam: 2007. január 1. óta
Pénznem: bolgár leva (BGN). Bulgária elkötelezte magát amellett, hogy a szükséges feltételek teljesítése után bevezeti az eurót.
Schengen: Bulgária az útlevélmentes utazást biztosító schengeni térség tagja. A légi és tengeri határokon az ellenőrzéseket 2024. március 31-i hatállyal megszüntették. 2024-ben folytatódnak a tárgyalások a szárazföldi határellenőrzések megszüntetéséről.
Adatok:
- Terület: 110 996 km2
- Népesség: 6 447 710 (2023)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Bulgária parlamenti köztársaság. Arányos képviseleten alapuló, egykamarás törvényhozó testülete van. Az első demokratikus választásokat 1990-ben tartották, röviddel a pártállam összeomlása után.
A kormány élén a miniszterelnök áll, és ő a végrehajtói hatalom fő képviselője. Az államfő a köztársasági elnök, aki elsősorban protokolláris szerepet tölt be, és korlátozott vétójoggal rendelkezik.
Bulgária egységes ország. A terület 28 régióra oszlik (oblaszt), a kormányzókat a miniszterelnök nevezi ki. A települési önkormányzatok nem rendelkeznek adóbeszedési jogkörrel, és nagymértékben függnek az állami költségvetésből folyósított költségvetési transzferektől.
Kereskedelem és gazdaság
Bulgária egy főre jutó GDP-je 22 000 euró, amely az uniós átlag (35 500 euró) alatt van. Az ország bruttó hazai terméke az EU teljes GDP-jének 0,5%-át teszi ki.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Bulgária 17 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Bulgáriát az Európai Parlamentben, és megismerkedhet az Európai Parlament Bulgáriai Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a bolgár kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A bolgár soros elnökség időszaka:
2018. január–június
Az Európai Bizottság bolgár tagja Iliana Ivanova, aki az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Belgiumi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Bulgáriának 12 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Bulgáriának 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Bulgária a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Bulgária „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legjobban kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Bulgária a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés az az eszköz, amely biztosítja, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös megközelítést alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindnyájunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Bulgáriában
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Bulgáriában, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Bulgáriában az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.