Áttekintés
Főváros: Bukarest
Hivatalos uniós nyelv(ek): román
EU-tagállam: 2007. január 1. óta
Pénznem: román lej (RON). Románia elkötelezte magát amellett, hogy a szükséges feltételek teljesítése után bevezeti az eurót.
Schengen: az ország 2024. március 31. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 238 398 km2
- Népesség: 19 064 409 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)

Államforma, politikai rendszer
Románia félprezidenciális köztársaság. Az államfő az elnök, a kormányfő a miniszterelnök. A kormány és az elnök egyaránt a végrehajtói hatalom része.
Az ország 41 megyére és Bukarest municípiumra tagolódik. A megyék élén a megyetanács és a prefektus (kormánybiztos) áll. Az előbbi a helyi ügyekért, az utóbbi pedig az országos szintű ügyek helyi intézéséért felelős.
Kereskedelem és gazdaság
Romániában az egy főre jutó GDP 30 000 euró, ami elmarad az uniós átlagtól (37 600 euró). és az EU teljes GDP-jének 1,9%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Románia 33 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Romániát az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Romániai Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a román kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A román soros elnökség időszaka:
2019. január–június
Az Európai Bizottság román tagja Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és a készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Romániai Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Romániának 15 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Romániának 15 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Románia a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Románia „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Milyen előnyei származnak Romániának az uniós költségvetésből?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Romániában
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben áttekintheti, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Romániában, illetve tájékozódhat arról is, hogy milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Romániában az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.