Horvátország parlamentáris köztársaság. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, melynek élén a kormányfő (a miniszterelnök) áll. Az államfő a köztársasági elnök. Elsősorban ő képviseli az államot belföldön és külföldön egyaránt. Az államszervezet a három hatalmi ág, úgymint a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás megosztásán alapszik. A parlament törvényhozói jogkörrel rendelkezik és ellenőrzést gyakorol a kormány felett. A parlament tagjait 4 évre választják meg.

Az ország elhelyezkedése az uniós tagállamokat feltüntető térképen

2020-ban a horvát gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (20,1%), az ipar (19,2%), valamint a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás és a humán-egészségügyi és szociális ellátás (18,1%).

Az EU-n belüli kereskedelem a horvát export 67%-át teszi ki (ezen belül a kivitel 13%-a Németországba, 12%-a Olaszországba, 10%-a pedig Szlovéniába irányul). Ami az EU-n kívülre irányuló exportot illeti, a horvát termékek 9%-a Bosznia-Hercegovinában, 5%-a pedig Szerbiában talál vevőre.

A Horvátországba behozott termékek 77%-a EU-tagországból érkezik (15%-uk Németországból, 12%-uk Olaszországból, 11%-uk Szlovéniából). Ami a nem uniós országokat illeti, a Kínából érkező import részaránya 5%, a Bosznia-Hercegovinából behozott termékeké pedig 3%.

Európai Parlament

Horvátország 12 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné tudni, ki képviseli a horvát választópolgárokat az Európai Parlamentben, kattintson ide.

Az Európai Parlament Horvátországi Kapcsolattartó Irodája

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a horvát kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.

E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.

A horvát soros elnökség időszaka:

2020. január–június.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsának jelenlegi elnöksége

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság horvát tagja Dubravka Šuica, aki a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök.

A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet.

A Bizottság Horvátországi Képviselete

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Horvátországnak 9 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.

Régiók Európai Bizottsága

Horvátországnak 9 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.

Az EU melletti állandó képviselet

Horvátország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. A brüsszeli állandó képviselet tulajdonképpen nagykövetségi funkciót lát el: feladata, hogy az ország érdekeit és céljait a lehető leghatékonyabban érvényesítse az EU-ban.

Mennyit fizet be Horvátország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?

Az EU méltányosan, az országok anyagi lehetőségeinek figyelembevételével állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem az anyagi javak újraelosztására irányul. Középpontjában az európai lakosság egészének szükségletei állnak. 

Adatok az EU költségvetéséről, bevételeiről és kiadásairól:

• Uniós költségvetés
• Uniós kiadások és bevételek éves és országok szerinti bontásban

Uniós finanszírozású projektek Horvátországban 

Ha szeretne többet tudni arról, hogy Horvátország milyen formában részesül az uniós forrásokból, kattintson ide.