Áttekintés
Főváros: Zágráb
Hivatalos uniós nyelv(ek): horvát
EU-tagállam: 2013. július 1. óta
Pénznem: euró (€)
Euróövezet: az ország 2023. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 2023. január 1. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 56 594 km2
- Népesség: 3 861 967 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Horvátország parlamentáris köztársaság. A kormányfő a miniszterelnök, az állam élén pedig a köztársasági elnök áll. Az államszervezet a három hatalmi ág, úgymint a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás szétválasztásán alapul. A parlament törvényhozói jogkörrel rendelkezik, és ellenőrzést gyakorol a kormány felett. A parlamenti képviselőket 4 évre választják meg.
Kereskedelem és gazdaság
Horvátországban az egy főre jutó GDP 28 700 euró, ami elmarad az uniós átlagtól (37 600 euró). és az EU teljes GDP-jének 0,4%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Horvátország 12 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Horvátországot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Horvátországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a horvát kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A horvát soros elnökség időszaka(i):
2020. január–június
Az Európai Bizottság horvát tagja Dubravka Šuica, aki a Földközi-tenger térségének ügyeiért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Horvátországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Horvátországnak 9 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Horvátországnak 9 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Horvátország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Horvátország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Milyen előnyei származnak Horvátországnak az uniós költségvetésből?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Horvátországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben áttekintheti, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Horvátországban, és arról is tájékozódhat, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Horvátországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.