Áttekintés
Főváros: Prága
Hivatalos uniós nyelv(ek): cseh
EU-tagállam: 2004. május 1. óta
Pénznem: cseh korona (CZK). Csehország jelenleg készül az euró bevezetésére.
Schengen: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 78 871 km2
- Népesség: 10 900 555 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Csehország parlamentáris köztársaság. A kormányfő a miniszterelnök, az állam élén a köztársasági elnök áll. Csehország 1993-ban, az akkor megszűnt Csehszlovákia egyik utódállamaként jött létre. A másik utódállam Szlovákia. Az ország 14 régióra tagolódik, köztük az egyik a főváros, Prága.
Kereskedelem és gazdaság
Csehországban az egy főre jutó GDP 34 200 euró, ami elmarad az uniós átlagtól (37 600 euró). és az EU teljes GDP-jének 1,9%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Csehország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, hogy ki képviseli az ország választópolgárait az Európai Parlamentben, kattintson ide. Az Európai Parlament Csehországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységéről itt tájékozódhat.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a cseh kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A cseh soros elnökség időszakai:
2009. január–június | 2022. július–december
Az Európai Bizottság cseh tagja Jozef Síkela, aki a nemzetközi partnerségekért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Csehországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Csehországnak 12 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Csehországnak 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Csehország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Csehország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Milyen előnyei származnak Csehországnak az uniós költségvetésből?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Csehországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben áttekintheti, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Csehországban, és arról is tájékozódhat, hogy milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Csehországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.