A már fiatalon tevékeny politikai szerepet vállaló Ylva Anna Maria Lindh a modern svéd politikai élet egyik legbefolyásosabb alakjává vált. 1957-ben született, jogot hallgatott az Uppsalai Egyetemen, majd 1982-ben parlamenti képviselőnek választották. 12 évvel később környezetvédelmi miniszteri tárcát kapott. Ez volt az első kormányzati szerepvállalása.
Közéleti szerepvállalás
1998-ban külügyminiszter lett a Göran Persson által vezetett kormányban. A közvélemény szókimondó politikusként tartotta számon, aki nyíltan síkra száll az emberi jogokért.
- Moszkvában szót emelt a csecsenföldi orosz hadműveletek ellen;
- szorgalmazta a kétállami megoldást Izrael és Palesztina között, és hevesen ellenezte Ariel Sharon izraeli miniszterelnök palesztinokkal szembeni politikáját.
- Elítélte az Egyesült Nemzetek Szervezete felhatalmazása nélkül végrehajtott 2003-as iraki inváziót.
- Egyik washingtoni látogatásán az Egyesült Államokat a guantánamói foglyokkal szembeni bánásmód miatt is bírálta.
Jövőkép Európa számára
Az EU 2001-es soros svéd elnöksége alatt Anna Lindh töltötte be az elnöki tisztséget a külügyminiszterek tárgyalásain, megerősítve hazája pozícióját az Európai Unió tagállamai körében. 2001-ben, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban (ma Észak-Macedónia) zajló konfliktusok közepette Anna Lindhnek sikerült a tagállamok gyakran eltérő külpolitikai törekvéseit a közös cél felé terelnie, és ezzel elkerülni a további konfliktust.
Kiadványok
További információk Anna Lindh életéről, munkásságáról és az európai integrációhoz való hozzájárulásáról