Áttekintés
Főváros: Brüsszel
Hivatalos uniós nyelv(ek): holland, francia, német
Az Európai Unió tagja: 1958. január 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 1995. március 26. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 30 667 km2
- Népesség: 11 754 004 (2023)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Belgium szövetségi alkotmányos monarchia, többpártrendszerrel. Az államfő a király, a kormányfő pedig a miniszterelnök. A döntéshozatali hatalom három kormányzati szint – a szövetségi kormány, három nyelvi alapú (flamand, francia és német nyelvi) közösség és három régió (Flandria, Brüsszel fővárosi régió és Vallónia) – között oszlik meg. Jogi szempontból ezek az entitások egyenlő jogokkal rendelkeznek, de hatásköreik és felelősségi köreik különböző területeket ölelnek fel. Brüsszel az európai uniós intézmények három hivatalos székhelyének egyike. A másik kettő Luxembourg és Strasbourg.
Kereskedelem és gazdaság
Belgiumban az egy főre jutó GDP 42 400 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (35 500 euró). Ezzel az értékkel Belgium az 5. helyen áll az uniós országok között. Belgium bruttó hazai terméke az EU teljes GDP-jének 3,4%-át teszi ki.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Belgium 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, hogy ki képviseli az ország választópolgárait az Európai Parlamentben, kattintson ide. Az Európai Parlament Belgiumi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységéről pedig itt tájékozódhat.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács évente több alkalommal megtartott ülésein a belga kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egy személyben állna az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A belga soros elnökség időszakai:
1958. január–június | 1961. január–június | 1964. január–június | 1967. január–június | 1970. január–június | 1973. január–június | 1977. július–december, 1982. január–június | 1987. január–június | 1993. július–december | 2001. július–december | 2010. július–december | 2024. január–június
Az Európai Bizottság belga tagja Didier Reynders, aki a jogérvényesülésért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet. Az Európai Bizottság Belgiumi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Belgiumnak 12 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Belgiumnak 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Az RB tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Belgium a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Belgium „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Belgium a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés az az eszköz, amely biztosítja, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös megközelítést alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem arról szól, hogy annyit vehetünk ki belőle, amennyit beletettünk, hanem arról, hogy közösen járuljunk hozzá ahhoz, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Belgiumban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Belgiumban, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Belgiumban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.