Áttekintés
Főváros: Párizs
Hivatalos uniós nyelv(ek): francia
Az Európai Unió tagja: 1958. január 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengeni térség: az ország 1995. március 26. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 638 475 km2
- Népesség: 68 070 697 (2023-as adat)
(Forrás: Eurostat – területre és népességre vonatkozó adatok)
Államforma, politikai rendszer
Franciaország félprezidenciális köztársaság. A kormányfő a miniszterelnök, akit a közvetlen szavazással megválasztott államfő, az elnök nevez ki. Franciaország területét 18 közigazgatási régió – 13 kontinentális és 5 tengerentúli régió – alkotja. Mind az 5 tengerentúli régió, valamint a karib-tengeri francia közösség, Saint-Martin is az EU részét képezi (legkülső régió jogállással). Franciaország egyik városa, Strasbourg az európai uniós intézmények három hivatalos székhelyeinek egyike. A másik kettő Brüsszel és Luxembourg.
Kereskedelem és gazdaság
Franciaország egy főre jutó GDP-je ugyanannyi, mint az uniós átlag, 35 500 euró. Ezzel az értékkel Franciaország a 11. helyen áll az uniós országok között, és az EU teljes GDP-jének 17,2%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Franciaország 79 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Franciaországot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Franciaországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A francia kormány képviselői évente több alkalommal részt vesznek a Tanács ülésein, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel) A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A francia soros elnökség időszakai:
1959. január–június | 1962. január–június | 1965. január–június | 1968. január–június | 1971. január–június | 1974. július–december | 1979. január–június | 1984. január–június | 1989. július–december | 1995. január–június | 2000. július–december | 2008. január–június | 2022. január–június
Az Európai Bizottság francia tagja Thierry Breton, aki a belső piacért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet. Az Európai Bizottság Franciaországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Franciaországnak 24 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Franciaországnak 24 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Franciaország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Franciaország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Franciaország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés eszköz, mely azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Azaz a nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményűek pedig kevesebbel járulnak hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindnyájunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Franciaországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Franciaországban, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Franciaországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.