Áttekintés
Főváros: Tallinn
Hivatalos uniós nyelv(ek): észt
Az Európai Unió tagja: 2004. május 1. óta
Pénznem: euró. Az ország 2011. január 1. óta tagja az euróövezetnek.
Schengen: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok: terület – népesség – egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-egységben kifejezve
Államforma, politikai rendszer
Észtország parlamentáris köztársaság. A kormányfőt (azaz a miniszterelnököt) a köztársasági elnök nevezi ki, a kinevezést pedig a parlament hagyja jóvá. A kormányfő áll a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány élén. Az államfőt (azaz az elnököt) a parlament vagy az elektori kollégium választja 5 évre. Az országgyűlési képviselők (szám szerint 101 képviselő) megválasztására négyévente kerül sor. Az ország 15 megyére és 79 községre tagolódik.
Az ország elhelyezkedése az uniós tagállamokat feltüntető térképen
Kereskedelem és gazdaság
2020-ban az észt gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: a nagy- és kiskereskedelem, az áru- és személyszállítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (20,5%), az ipar (19,2%), valamint a közigazgatás, a honvédelem, az oktatás és a humánegészségügyi és szociális ellátás (16,7%).
Az EU-n belüli kereskedelem az észt export 66%-át teszi ki (ezen belül a kivitel 16%-a Finnországba, 10%-a Svédországba, 9%-a pedig Lettországba irányul), ami pedig az Unión kívüli országokat illeti, az észt exporttermékek 8%-a az Egyesült Államokban, 6%-a pedig Oroszországban talál vevőre.
Az Észtországba behozott termékek 75%-a EU-tagországból érkezik (13%-uk Finnországból, 10%-uk Németországból, 9%-uk Lettországból és Litvániából). Ami a nem uniós importot illeti, a termékek 8%-a Oroszországból, 5%-a pedig Kínából érkezik.
Észtország az EU-ban
Európai Parlament
Észtország 7 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, ki képviseli az észt választópolgárokat az Európai Parlamentben, kattintson ide.
Az Európai Parlament Észtországi Kapcsolattartó Irodája
Az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein az észt kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának elnöksége
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egy személyben állna az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
Az észt soros elnökség időszaka:
2017. július–december
Az EU Tanácsának jelenlegi elnöksége
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság észt tagja Kadri Simson, aki az energiaügyért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet.
A Bizottság Észtországi Képviselete
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Észtországnak 6 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Régiók Európai Bizottsága
Észtországnak 6 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Az EU melletti állandó képviselet
Észtország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. A brüsszeli állandó képviselet tulajdonképpen nagykövetségi funkciót lát el: feladata, hogy az ország érdekeit és céljait a lehető leghatékonyabban érvényesítse az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Észtország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az EU méltányosan, az országok anyagi lehetőségeinek figyelembevételével állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem az anyagi javak újraelosztására irányul. Középpontjában az európai lakosság egészének szükségletei állnak.
Adatok az EU költségvetéséről, bevételeiről és kiadásairól:
Uniós finanszírozású projektek Észtországban
Az Észtország által az uniós költségvetésbe befizetett pénz – a többi tagállam befizetéseihez hasonlóan – EU-szerte számos program és projekt finanszírozását teszi lehetővé, így például utak építését, a tudományos kutatás támogatását és a környezet védelmét.
Ha további információkra kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy Észtország milyen formában részesül az uniós forrásokból, kattintson ide.