Áttekintés
Főváros: Tallinn
Hivatalos uniós nyelv(ek): észt
EU-tagállam: 2004. május 1. óta
Pénznem: euró (€). Az ország 2011. január 1. óta tagja az euróövezetnek.
Schengen: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 45 336 km2
- Népesség: 1 365 884 (2023)
(Forrás: Eurostat – területre és népességre vonatkozó adatok)
Államforma, politikai rendszer
Észtország parlamentáris köztársaság. A kormány élén a miniszterelnök áll, akit az elnök nevez ki, a parlament jóváhagyásával. A miniszterelnök felel a végrehajtó hatalommal felruházott kormány munkájáért. Az államfő az elnök, akit a parlament vagy az elektori kollégium választ meg 5 évre. Az országgyűlési képviselők (szám szerint 101 képviselő) megválasztására négyévente kerül sor. Az ország 15 megyére és 79 községre tagolódik.
Kereskedelem és gazdaság
Észtország egy főre jutó GDP-je (30 100 euró) az uniós átlag alatt van (35 500 euró). Az ország az EU teljes GDP-jének 0,2 %-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Észtország 7 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. Ha szeretné megtudni, hogy ki képviseli az ország választópolgárait az Európai Parlamentben, kattintson ide. Az Európai Parlament Észtországi Kapcsolattartó Irodája
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. Az észt kormány képviselői évente több alkalommal részt vesznek a Tanács ülésein, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
Az észt soros elnökség időszaka:
2017. július–december
Az Európai Bizottság észt tagja Kadri Simson, aki az energiaügyért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet. Az Európai Bizottság Észtországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Észtországnak 7 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Észtországnak 7 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. A Régiók Európai Bizottsága tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Észtország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Észtország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Észtország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés eszköz, mely azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös megközelítést alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindnyájunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Észtországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Észtországban, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Észtországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.