Áttekintés
Főváros: Koppenhága
Hivatalos uniós nyelv(ek): dán
Az Európai Unió tagja: 1973. január 1. óta
Pénznem: dán korona (DKK) Dánia az uniós szerződésekbe felvett kívülmaradási záradék értelmében nem köteles bevezetni az eurót.
Schengen: az ország 2001. március 25. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 42 925 km2
- Népesség: 5 932 654 (2023)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Dánia alkotmányos monarchia. Az ország parlamenti (képviseleti) rendszerrel rendelkezik, amelyben a kormány élén a miniszterelnök áll, az államfő pedig az uralkodó, akinek kizárólag protokolláris és reprezentatív feladatai vannak. A Dán Királyságnak Grönland és a Feröer szigetek is a részét képezik. Ez a két ország, mely az Atlanti-óceán északi térségében fekszik, széles körű autonómiával rendelkezik, és nem tagja az Európai Uniónak.
Kereskedelem és gazdaság
Dániában az egy főre jutó GDP 48 400 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (35 500 euró). Ezzel az értékkel Dánia a 3. helyen áll az uniós országok között, és az EU teljes GDP-jének 2,3%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Dánia 14 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Dániát az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Dániai Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A dán kormány képviselői évente számos alkalommal részt vesznek a Tanács ülésein, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egyedül áll az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A dán soros elnökség időszakai:
1973. július–december | 1978. január–június | 1982. július–december | 1987. július–december | 1993. január–június | 2002. július–december | 2012. január–június | 2025. július–december
Az Európai Bizottság dán tagjaMargrethe Vestager, aki a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök, és egyúttal a versenypolitikáért is felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet. Az Európai Bizottság Dániai Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Dániának 9 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Dániának 9 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Az RB tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Dánia a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Dánia „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Dánia a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés eszköz, mely azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös megközelítést alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindnyájunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Dániában
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Dániában, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Dániában az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.