Áttekintés
Főváros: Berlin
Hivatalos uniós nyelv(ek): német
Az Európai Unió tagja: 1958. január 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 1995. március 26. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 357 569 km2
- Népesség: 84 358 845 (2023)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Németország parlamentáris szövetségi köztársaság. A kormány élén a kancellár áll. Az államfőnek (azaz az elnöknek) elsősorban reprezentatív feladatai vannak. Az ország 16 szövetségi tartományból áll, amelyek mindegyike saját alkotmánnyal és belső felépítését tekintve jelentős autonómiával rendelkezik. Ezek közül 3 városállam: Bréma, Berlin és Hamburg.
Kereskedelem és gazdaság
Németországban az egy főre jutó GDP 41 300 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (35 500 euró). Ezzel az értékkel Németország a 8. helyen áll az uniós országok között, és az EU teljes GDP-jének 25,3 %-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Németország 96 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Németországot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Németországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a német kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egy személyben állna az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
E hat hónap alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A német soros elnökség időszakai:
1958. július–december | 1961. július–december | 1964. július–december | 1967. július–december | 1970. július–december | 1974. január–június | 1978. július–december | 1983. január–június | 1988. január–június | 1994. július–december | 2007. január–június | 2020. július–december
Az Európai Bizottság elnöke a német Ursula von der Leyen. A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. képviseletet működtet. Az Európai Bizottság Németországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Németországnak 24 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Németországnak 24 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Az RB tanácsadó szerv, melynek véleményét annak érdekében kérik ki, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Németország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Németország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Németország a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés az az eszköz, amely biztosítja, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös megközelítést alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. A nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményű tagállamok pedig kevesebbel járulnak hozzá az uniós büdzséhez.
Az uniós költségvetés nem arról szól, hogy annyit vehetünk ki belőle, amennyit beletettünk, hanem arról, hogy közösen járuljunk hozzá ahhoz, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Németországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Németországban, és arról is tájékozódni lehet, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Németországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.