Áttekintés
Főváros: Berlin
Hivatalos uniós nyelv(ek): német
EU-tagállam: 1958. január 1. óta
Pénznem: euró (€)
Euróövezet: az ország 1999. január 1. óta tagja a schengeni térségnek
Schengen: az ország 1995. március 26. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 357 569 km2
- Népesség: 83 445 000 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Németország parlamentáris szövetségi köztársaság. A kormány élén a kancellár áll. Az államfőnek (azaz az elnöknek) elsősorban reprezentatív feladatai vannak. Az ország 16 szövetségi tartományból áll, amelyek mindegyike saját alkotmánnyal és belső felépítését tekintve jelentős autonómiával rendelkezik. Ezek közül 3 városállam: Bréma, Berlin és Hamburg.
Kereskedelem és gazdaság
Németországban az egy főre jutó GDP 43 400 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (37 600 euró). Ezzel az értékkel Németország a 7. helyen áll az uniós országok között, és az EU teljes GDP-jének 24,2%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Németország 96 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Németországot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Németországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a német kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek, amikor a hatáskörükbe tartozó területekkel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A német soros elnökség időszakai:
1958. július–december | 1961. július–december | 1964. július–december | 1967. július–december | 1970. július–december | 1974. január–június | 1978. július–december | 1983. január–június | 1988. január–június | 1994. július–december | 2007. január–június | 2020. július–december
Az Európai Bizottság elnöke a német Ursula von der Leyen.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Németországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva tájékozódhat.
Németországnak 24 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Németországnak 24 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Németország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Németország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Milyen előnyei származnak Németországnak az uniós költségvetésből?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Németországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben áttekintheti, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Németországban, és arról is tájékozódhat, hogy milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Németországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.