Főváros: Pozsony
Hivatalos uniós nyelv(ek): szlovák
EU-tagállam: 2004. május 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 2009. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 2007. december 21. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 49 035 km2
- Népesség: 5 424 687 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Szlovákia parlamentáris demokratikus köztársaság. A kormány élén a miniszterelnök áll, az ő kezében összpontosul a végrehajtó hatalom zöme. Az elnök az államfő és formálisan a végrehajtó hatalom feje, de csak igen korlátozott jogkörökkel rendelkezik. Az ország területe 8 régióra oszlik, amelyek mindegyike a legfontosabb városáról kapta a nevét. 2002 óta ezek a régiók bizonyos fokú önállóságot élveznek.
Kereskedelem és gazdaság
Szlovákiában az egy főre jutó GDP 27 400 euró, ami elmarad az uniós átlagtól (37 600 euró). Szlovákia GDP-je az EU teljes GDP-jének 0,7%-át teszi ki.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Szlovákia 15 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Szlovákiát az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Szlovákiai Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a szlovák kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A szlovák soros elnökség időszaka:
2016. július–december | 2030. január–június.
Az Európai Bizottság szlovák tagja Maroš Šefčovič, aki az európai zöld megállapodásért, valamint az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Szlovákiának 9 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Szlovákiának 9 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.
Szlovákia a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Szlovákia „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Szlovákia a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Szlovákiában
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Szlovákiában, illetve tájékozódni lehet arról, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Szlovákiában az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.