Áttekintés
Főváros: Luxembourg
Hivatalos uniós nyelv(ek): francia, német
Az Európai Unió tagja: 1958. január 1. óta
Pénznem: euró (€), az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengeni térség: az ország 1995. március 26. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 2 595 km2
- Népesség: 660 809 (2023-as adat)
(Forrás: Eurostat – területre és népességre vonatkozó adatok)
Államforma, politikai rendszer
A Luxemburgi Nagyhercegség parlamentáris alkotmányos monarchia. A kormányfő a miniszterelnök, az államfő pedig a nagyherceg, akinek kizárólag formális jogkörei vannak. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja. Ötévente rendeznek általános parlamenti választásokat. Az egykamarás parlamentnek (képviselőháznak) 60 tagja van.
Az ország négy nagy választási körzetből, 12 kantonból és 105 községből áll. 12 község városi ranggal rendelkezik, a legnagyobb közülük Luxembourg főváros. Luxembourg az európai uniós intézmények három hivatalos székhelyének egyike. A másik kettő Brüsszel és Strasbourg. Luxemburgnak három hivatalos nyelve van: a francia, a német és a luxemburgi. Ezek közül az első kettő hivatalos uniós nyelv.
Kereskedelem és gazdaság
Luxemburg egy főre jutó GDP-je a legnagyobb az Európai Unióban, 90 900 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (35 500 euró). Luxemburg GDP-je az EU teljes GDP-jének 0,5%-át teszi ki.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Luxemburg 6 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Luxemburgot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Luxemburgi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a luxemburgi kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel) A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A luxemburgi soros elnökség időszakai:
1960. január–június | 1963. január–június | 1966. január–június | 1969. január–június | 1972. január–június | 1976. január–június | 1980. július–december | 1985. július–december | 1991. január–június | 1997. július–december | 2005. január–június | 2015. július–december | 2029. január–június
Az Európai Bizottság luxemburgi tagja Nicolas Schmit, aki a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Luxemburgi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Luxemburgnak 6 tagja van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Luxemburgnak 6 tagja van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.
Luxemburg a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Luxemburg „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Mennyit fizet be Luxemburg a közös kasszába, és mennyit kap onnan?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Luxemburgban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben át lehet tekinteni, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Luxemburgban, illetve tájékozódni lehet arról, milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Luxemburgban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.