Az euró a globális pénzügyi tranzakciókhoz használt második leggyakoribb valuta: az euróövezeten belüli pénzforgalmat nem számítva a tranzakciók kb. 39%-át euróban jegyzik. Az euró továbbá vonzó tartalékvaluta más országok számára. 2017-ben a nemzetközi valutatartalékok kb. 20 %-át euróban tartották.
Az euróövezeti kamatlábak hatással vannak a gazdasági fejlődésre és az árstabilitásra. A napi árfolyamváltozások és devizaműveletek bizonyos irányítási feladatokat tesznek szükségessé: ezeket a frankfurti székhelyű, független Európai Központi Bank végzi. Az EKB annak a 20 uniós tagországnak a központi bankja, amely bevezette az eurót. Feladata, hogy fenntartsa az árstabilitást az euroövezetben, és ezáltal megőrizze az egységes pénznem vásárlóerejét.
Jóllehet adókat az uniós országok vetnek ki, és minden egyes ország maga felel saját költségvetéséért, a tagállami kormányok közös szabályokat határoztak meg az állami költségvetést illetően, hogy a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés céljából összehangolhassák tevékenységeiket.
Az euróérmék és -bankjegyek kibocsátása
Az euróbankjegyeket 2002 óta az euróövezet országainak központi bankjai közösen bocsátják ki. Az egyes központi bankok egy vagy több címlet éves összkibocsátásának egy bizonyos hányadáért felelnek.
Az euróérmék előállítását az euróövezet országainak kormányai végzik.
Pénzhamisítás elleni intézkedések
Az euróbankjegyek és -érmék tervezésesekor kiemelt helyet kaptak a biztonsági megfontolások. Az egységes valuta bevezetése óta viszonylag kevés hamisításra került sor az euróövezetben. Mivel azonban az összes ország euróbankjegye és -érméje (azok különböző hátlapjaival) törvényes fizetőeszköz az euróövezet egészében, közös szabályokra és koordinációra volt szükség annak biztosításához, hogy a pénzhamisítás elleni intézkedések valamennyi országban egyaránt hatékonyak legyenek. A pénzhamisítás elleni uniós védelem négy pillére: a megelőzés, a pénzhamisítók elleni fellépés, a képzés, valamint a más intézményekkel folytatott együttműködés.