Áttekintés
Főváros: Amszterdam; a parlament és a kormányzat székhelye Hágában található
Hivatalos uniós nyelv(ek): holland
EU-tagállam: 1958. január 1. óta
Pénznem: euró (€)
Euróövezet: az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 1995. március 26. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 37 391 km2
- Népesség: 17 942 942 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Hollandia alkotmányos parlamentáris monarchia. A kormányfő a miniszterelnök, az állam élén pedig az uralkodó áll. A végrehajtó hatalmat a miniszterek tanácsa gyakorolja. Az országot 12 tartomány és 342 települési önkormányzat alkotja. Vízügyi szempontból Hollandia 21 körzetre tagolódik, amelyeket egy vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező végrehajtó testület irányít. A Holland Királyságnak 6, a Karib-térségben fekvő tengerentúli ország és terület is a részét képezi, ezek azonban nem tartoznak az Európai Unióhoz.
Kereskedelem és gazdaság
Hollandiában az egy főre jutó GDP 48 900 euró, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (37 600 euró). Ezzel az értékkel Hollandia a 3. helyen áll az uniós országok között, és az EU teljes GDP-jének 6,3%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Hollandia 31 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Hollandiát az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Hollandiai Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein a holland kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó, egyszemélyi elnöke (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
A holland soros elnökség időszakai:
1960. július–december | 1963. július–december | 1966. július–december | 1969. július–december | 1972. július–december | 1976. július–december | 1981. január–június | 1986. január–június | 1991. július–december | 1997. január–június | 2004. július–december | 2016. január–június | 2029. július–december
Az Európai Bizottság holland tagja Wopke Hoekstra, aki az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felel.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Hollandiai Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Hollandiának 12 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az EGSZB a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a különböző országok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Hollandiának 12 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós régiók érdekei kellő súllyal essenek latba az uniós jogalkotás során.
Hollandia a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Hollandia „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Milyen előnyei származnak Hollandiának az uniós költségvetésből?
Az uniós költségvetés azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös közelítésmódot alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Minél nagyobb gazdasággal rendelkezik az adott ország, annál többel járul hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Hollandiában
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben áttekintheti, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Hollandiában, illetve tájékozódhat arról is, hogy milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Hollandiában az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.