Az uniós Szerződésekben meghatározott célkitűzések különféle típusú jogi aktusok útján teljesülhetnek. Egyesek kötelező erővel bírnak, mások nem. Egyes jogszabályok az összes uniós országra, míg mások csak közülük néhányra vonatkoznak.

A rendelet kötelező erejű jogalkotási aktus, mely az EU egész területén teljes egészében alkalmazandó. Amikor például 2022-ben hatályát vesztette az a rendelet, amely megszüntette az EU-n belüli utazáskor a barangolási díjakat, a Parlament és a Tanács új rendeletet fogadott el, hogy egyrészt egyértelműsítsék a korábbi rendeletet, másrészt biztosítsák a tagállamok közös megközelítését a barangolási díjak tekintetében további tíz évig.

Az irányelv olyan jogalkotási aktus, amely valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg. Az azonban, hogy e célkitűzéseket milyen jogi eszközzel valósítják meg, az egyes országokra van bízva. Erre példa az egyszer használatos műanyagokról szóló uniós irányelv, amely csökkenti egyes egyszer használatos műanyagok környezetre gyakorolt hatását, többek között ezen műanyagok – tányérok, szívószálak és poharak stb. – használatának csökkentésével vagy akár tiltásával.

A határozat csak a címzettjeit kötelezi (pl. egy uniós tagállamot vagy egy adott vállalatot), és közvetlenül alkalmazandó. A Tanács például határozatot hozott arról, hogy Horvátország 2023. január 1-jén bevezetheti az eurót. Ez a határozat csak ezt az országot kötelezi.

Az ajánlás nem kötelező érvényű. Amikor a Bizottság ajánlást adott ki arra vonatkozóan, hogy az uniós országok médiaszolgáltatói tegyék átláthatóbbá tulajdonviszonyaikat és őrizzék meg szerkesztői függetlenségüket, ez nem járt jogi következményekkel. Az ajánlás lehetővé teszi az intézmények számára álláspontjuk közlését, és azt, hogy intézkedési stratégiára tegyenek javaslatot, anélkül, hogy az ajánlás címzettjeire bármilyen jogi kötelezettséget rónának.

A vélemény lehetővé teszi az intézmények számára, hogy nézőpontjukat kötelező erő nélkül tegyék közzé, vagyis anélkül, hogy a címzettekre bármilyen jogi kötelezettséget rónának. A vélemény nem kötelező érvényű. Véleményt a főbb uniós intézmények (Bizottság, Tanács, Parlament), valamint a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság adhat ki. E bizottságok a jogalkotási folyamat során sajátos regionális vagy gazdasági és szociális szempontokat vizsgálnak meg. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság például véleményt nyilvánított a Bizottság kis- és középvállalkozásokra vonatkozó Next GenerationEU stratégiájáról.