Határok nélküli Európa
1993-ban létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben pedig az Amszterdami Szerződés. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. Egy kis luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban.
1991 – Jugoszlávia felbomlik
A balkáni térségben Jugoszlávia a szétesés küszöbén áll. Az ezt követő háborúkban – amelyek a következő évtizedben meghatározzák a térség sorsát – több tízezer ember veszti életét.
1992. február 7. – Maastrichti Szerződés
Az EU vezetői Maastrichtban (Hollandia) aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. Az 1993. november 1-jén hatályba lépő szerződés fontos mérföldkövet jelent, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit is. Az Európai Uniót hivatalosan ez a szerződés hozza létre.
1993. január 1. – Életre kel az egységes piac
Létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 1986 óta több száz jogszabály született az adópolitika, az üzleti szabályozás, a szakképesítések stb. terén az átjárható határok előtti akadályok megszüntetése érdekében. A szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó rendelkezések néhány szolgáltatás tekintetében azonban némi késéssel lépnek hatályba.
1994. január 1. – Létrejön az Európai Gazdasági Térség
Hatályba lép az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létrehozó megállapodás, amely az egységes piacot az EFTA országaira is kiterjeszti. Ma a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke az EGT 30 országában szabadon áramolhatnak (azaz az EU 27 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában). Svájc nem tagja az EGT-nek, de hozzáféréssel rendelkezik az egységes piachoz.
1995. január 1. – Az EU 3 új taggal bővül, melyek: Ausztria, Finnország és Svédország
Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. A 15 tagállamot számláló Európai Unió immáron Nyugat-Európa csaknem egész területét magában foglalja.
1995. március 26. – Hét ország megszünteti határain az útlevél-ellenőrzést
Hét országban (Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban) hatályba lép a Schengeni Megállapodás. Az ezen országok között utazók útlevél-ellenőrzés nélkül léphetik át a határt. A schengeni útlevélmentes övezetnek 2021-ben 26 ország a tagja, köztük Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.
1997. október 2. – Amszterdami Szerződés
Aláírják az Amszterdami Szerződést. A dokumentum a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára, valamint arra, hogy Európa miként védje erőteljesebben a pozícióját a világban, és hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és az állampolgári jogokra. A szerződés 1999. május 1-jén lép hatályba.
1999. január 1. – Megszületik az euró
Tizenegy országban bevezetik az eurót, egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításához. Az érmék és a bankjegyek csak később kerülnek forgalomba. Az eurózónába tartozó országok a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Három ország – Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország – egyelőre úgy dönt, hogy nem vesz részt a valutaunióban.