Határok nélküli Európa
1993-ban létrejön az egységes piac és életbe lép annak „négy szabadsága”: a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik és lép hatályba: 1993-ban az Európai Unióról szóló szerződés (Maastrichti Szerződés), 1999-ben pedig az Amszterdami Szerződés. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. Egy kis luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban.
1991 – Jugoszlávia felbomlik
A balkáni térségben Jugoszlávia a szétesés küszöbén áll. Az ebből fakadó és a következő évtizedet felölelő háborúk több tízezer ember életét követelik.
1992. február 7. – Maastrichti Szerződés
Az EU vezetői a hollandiai Maastricht városában aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. Az 1993. november 1-jén hatályba lépő szerződés az uniós integráció fontos mérföldköve, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat ír elő a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit.
Képes összeállítás a Maastrichti Szerződésről
1993. január 1. – Megszületik az egységes piac
Megszületik az egységes piac és annak négy szabadsága: a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. 1986 óta több száz jogszabály született az adópolitika, az üzleti szabályozás és a szakképesítések terén, valamint más olyan területeken, ahol akadályt kellett elhárítani a határok megnyitásához. A szolgáltatások szabad áramlásának megvalósulására azonban néhány szolgáltatás tekintetében még várni kell.
1994. január 1. – Létrejön az Európai Gazdasági Térség
Hatályba lép az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létrehozó megállapodás, amely kiterjeszti az egységes piacot az EFTA országaira (Svájcot kivéve). Mára a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása valósággá vált az EGT 30 országában (azaz az EU 27 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában). Svájc nem tagja az EGT-nek, de hozzáfér az egységes piachoz.
1995. január 1. – Az EU három új taggal, Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal bővül
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. A 15 tagállamot számláló Unió immár csaknem egész Nyugat-Európát magában foglalja.
1995. március 26. – Hét ország megszünteti egymással közös határain az útlevél-ellenőrzést
Hét országban (Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban) hatályba lép a Schengeni Megállapodás. Az utazók az említett országok alkotta térségben útlevél-ellenőrzés nélkül léphetik át a belső határokat. A schengeni útlevélmentes övezetnek 2021-ben 26 ország a tagja, köztük Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.
1997. október 2. – Amszterdami Szerződés
A tagállamok képviselői aláírják az Amszterdami Szerződést. A dokumentum a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az uniós intézmények megreformálására, valamint arra, hogy felerősítse Európa hangját a világban, és hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és az állampolgári jogokra. A szerződés 1999. május 1-jén lép hatályba.
1999. január 1. – Megszületik az euró
Tizenegy ország bevezeti az eurót, egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításához. Az érmék és a bankjegyek később kerülnek forgalomba. Az eurózónába tartozó országok: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Három ország – Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország – egyelőre úgy dönt, hogy nem vesz részt a valutaunióban.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 21 április 2026