Az európai kül- és biztonságpolitika
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának rendeltetése, hogy elősegítse a konfliktusok megoldását és a kölcsönös megértést. Alapjául a diplomácia és a nemzetközi szabályok tiszteletben tartása szolgál. Az EU nemzetközi szerepének fontos részét képezi a kereskedelem, a humanitárius segítségnyújtás, valamint a fejlesztési együttműködés is.
Kül- és biztonságpolitikája révén az Európai Unió arra törekszik, hogy:
- fenntartsa a békét,
- erősítse a világ biztonságát,
- ösztönözze a nemzetközi együttműködést,
- segítse a demokrácia, valamint az emberi jogokat és alapvető szabadságokat tiszteletben tartó jogállamiság kibontakozását és megszilárdulását.
- Az uniós kül- és biztonságpolitikai jogszabályok összefoglalói
Az EU partnerségi viszonyt ápol azokkal az országokkal, melyek meghatározó szerepet játszanak a nemzetközi színtéren, köztük számos feltörekvő országgal és regionális tömörüléssel is. Arra törekszik, hogy a partnerségek a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuljanak.
Az Európai Unió nem rendelkezik állandó hadsereggel – eseti alapon létrehozott fegyveres erőkre támaszkodik, melyek állományát az uniós tagországok bocsátják rendelkezésére. Az EU missziókat küldhet a világ válságövezeteibe, hogy felügyelje és megőrizze a közrendet, részt vegyen a békefenntartásban vagy humanitárius segítséget nyújtson az érintett lakosságnak.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) az EU diplomáciai testülete. Hálózatát, mely az uniós értékeket és érdekeket juttatja érvényre és védelmezi, több mint 140 küldöttség és hivatal alkotja világszerte.
Az Európai Unió legfőbb külpolitikai döntéshozatali szerve az Európai Tanács, melynek tagjait a tagországok állam-, illetve kormányfői alkotják. Az uniós kül- és biztonságpolitikai döntések túlnyomó többségét az összes uniós tagállam egyetértésével kell elfogadni.
