Az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézkedés alapjául olyan szerződések szolgálnak, amelyeket minden uniós tagállam – önkéntesen és demokratikusan – jóváhagyott. Például ha egy szakpolitikai területre egyetlen szerződés sem utal, akkor a Bizottság azon a területen nem tehet javaslatot jogszabályra.
A szerződés az uniós tagállamok között létrejött, kötelező erejű megállapodás, amely meghatározza az uniós célkitűzéseket, az uniós intézményekre vonatkozó szabályokat, a döntéshozatal módját és az EU és a tagállamai közötti viszonyt.
A szerződések módosítására az EU hatékonyságának és átláthatóságának javítása, az új tagállamok csatlakozására való felkészülés, valamint új együttműködési területek – például az egységes valuta – bevezetése érdekében kerül sor.
Az uniós intézmények a szerződések értelmében jogszabályokat fogadhatnak el, amelyeket a tagállamok ezt követően végrehajtanak. A szerződések, a jogszabályok, az ítélkezési gyakorlat és a jogalkotási javaslatok teljes szövege az EU joganyagát tartalmazó EUR-Lex adatbázisban érhető el.
A fő uniós szerződések a legutóbbitól a legelsőig:
Aláírás dátuma: 2007. december 13.
Hatálybalépés dátuma: 2009. december 1.
Tárgy: az EU demokratikusabbá és hatékonyabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy képes legyen jobban, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást
Főbb változások: az Európai Parlament hatáskörének kibővítése, a tanácsi szavazási eljárások módosítása, polgári kezdeményezés, az Európai Tanács állandó elnöke, új külügyi főképviselő, új uniós diplomáciai szolgálat
A Lisszaboni Szerződés meghatározza, hogy mely hatáskörök:
– tartoznak az EU-hoz,
– tartoznak az EU tagállamaihoz,
– közösek.
Az Európai Unió céljai és értékei a Lisszaboni Szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában vannak lefektetve.
A Lisszaboni Szerződés teljes szövege
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést (2004) – amelynek céljai hasonlóak a Lisszaboni Szerződés céljaihoz – a tagországok aláírták, azonban nem ratifikálták.
Aláírás dátuma: 2001. február 26.
Hatálybalépés dátuma: 2003. február 1.
Tárgy: olyan intézményi reform, amelynek révén az EU 25 tagállammal is hatékonyan működhet
Főbb változások: a Bizottság összetételének módosítására vonatkozó módszerek meghatározása, illetve a tanácsi szavazási rendszer átalakítása
Aláírás dátuma: 1997. október 2.
Hatálybalépés dátuma: 1999. május 1.
Tárgy: az uniós intézmények megreformálása a jövőbeli tagállamok csatlakozására való felkészülés céljából
Főbb változások: az EU-Szerződés és az EGK-Szerződés módosítása, átszámozása és egységes szerkezetbe foglalása; átláthatóbb döntéshozatal (a rendes jogalkotási eljárás fokozott alkalmazása)
Aláírás dátuma: 1992. február 7.
Hatálybalépés dátuma: 1993. november 1.
Tárgy: a gazdasági és monetáris unióra való felkészülés, illetve a politikai unió egyes elemeinek (polgárság, közös kül- és belpolitika) bevezetése
Főbb változások: az Európai Unió létrehozása, illetve az együttdöntési eljárás bevezetése, amely nagyobb szerepet biztosít a Parlamentnek a döntéshozatalban; újfajta együttműködési formák az uniós kormányok között, például a védelem és a bel- és igazságügy területén
Aláírás dátuma: 1986. február 17. (Luxembourg) / 1986. február 28. (Hága)
Hatálybalépés dátuma: 1987. július 1.
Tárgy: az uniós intézmények megreformálása a Portugália és Spanyolország csatlakozására való felkészülés céljából, illetve a döntéshozatal felgyorsítása az egységes piac előkészítése keretében
Főbb változások: a minősített többségi szavazás kibővítése a Tanácsban (hogy az egyes tagállamok nehezebben tudják megvétózni a jogszabályjavaslatokat), az együttműködési és a hozzájárulási eljárás létrehozása, a Parlament befolyásának növelése
Aláírás dátuma: 1965. április 8.
Hatálybalépés dátuma: 1967. július 1.
Tárgy: az európai intézményrendszer egyszerűsítése
Főbb változások: az akkoriban három különálló közösségből (EGK, Euratom és ESZAK) álló Európai Közösségek számára egyetlen Bizottság és egyetlen Tanács létrehozása; az Amszterdami Szerződés hatályon kívül helyezte ezt a szerződést.
Aláírás dátuma: 1957. március 25.
Hatálybalépés dátuma: 1958. január 1.
Tárgy: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) létrehozása
Főbb változások: az európai integráció kiterjesztése az általános gazdasági együttműködésre
Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés teljes szövege
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés teljes szövege
Aláírás dátuma: 1951. április 18.
Hatálybalépés dátuma: 1952. július 23.
Lejárat dátuma: 2002. július 23.
Tárgy: a szén- és az acélipar terén kölcsönös függőség kialakítása annak érdekében, hogy egyetlen ország se mozgósíthassa haderejét a többi ország tudomása nélkül; ezzel sikerült enyhíteni a második világháborút követő időszakra jellemző bizalmatlan és feszült légkört. Az ESZAK-Szerződés 2002-ben hatályát vesztette.
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés teljes szövege
Az alapító szerződéseket az EU minden egyes bővítése során módosították:
- 2013 (Horvátország)
- 2007 (Bulgária, Románia)
- 2004 (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia)
- 1995 (Ausztria, Finnország, Svédország)
- 1986 (Portugália, Spanyolország)
- 1981 (Görögország)
- 1973 (Dánia, Egyesült Királyság, Írország)
