Az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézkedés alapjául olyan szerződések szolgálnak, amelyeket minden uniós tagállam – önkéntesen és demokratikusan – jóváhagyott. Például ha egy szakpolitikai terület egyetlen szerződésben sincs megemlítve, akkor a Bizottság azon a területen nem tehet javaslatot jogszabályra.
A szerződés az uniós tagállamok között létrejött, kötelező erejű megállapodás, amely meghatározza az uniós célkitűzéseket, az uniós intézményekre vonatkozó szabályokat, a döntéshozatal módját és az EU és a tagállamai közötti viszonyt.
A szerződéseket a tagállamok időnként módosítják, hogy az EU-t hatékonyabbá és átláthatóbbá tegyék, illetve felkészítsék új tagállamok csatlakozására, vagy hogy új együttműködési területeket jelöljenek ki. Ez utóbbi esetre jó példa az a szerződésmódosítás, amelyre az egységes valuta bevezetéséhez volt szükség.
A szerződések értelmében az uniós intézmények jogszabályokat fogadhatnak el, melyeket azután a tagállamok végrehajtanak. A szerződések, a jogszabályok, az ítélkezési gyakorlat és a jogalkotási javaslatok teljes szövege az EU joganyagát tartalmazó EUR-Lex adatbázisban érhető el.
A fő uniós szerződések időrendben, a legutóbbitól a legelsőig:
Lisszaboni Szerződés
Aláírás időpontja: 2007. december 13.
Hatálybalépés időpontja: 2009. december 1.
Cél: az EU demokratikusabbá és hatékonyabbá váljon, és jobban tudja egységesen fellépve kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást.
Főbb változások: az Európai Parlament hatáskörének kibővítése, a tanácsi szavazási eljárások módosítása, az európai polgári kezdeményezés bevezetése, az Európai Tanács állandó elnöke, új külügyi főképviselő, új uniós diplomáciai szolgálat.
A Lisszaboni Szerződés világosan meghatározza, mely hatáskörök:
– tartoznak az EU-hoz,
– tartoznak az EU tagállamaihoz,
– közösek.
Az Európai Unió céljai és értékei a Lisszaboni Szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában vannak lefektetve.
A Lisszaboni Szerződés teljes szövege
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést (2004) – melynek céljai hasonlóak a Lisszaboni Szerződés céljaihoz – a tagországok aláírták, azonban végül nem ratifikálták.
Nizzai Szerződés
Aláírás időpontja: 2001. február 26.
Hatálybalépés időpontja: 2003. február 1.
Cél: az intézmények megreformálása, hogy az EU képes legyen 25 tagállammal is hatékonyan működni.
Főbb változások: a Bizottság összetételének módosítására vonatkozó módszerek meghatározása, illetve a tanácsi szavazási rendszer átalakítása.
Amszterdami Szerződés
Aláírás időpontja: 1997. október 2.
Hatálybalépés időpontja: 1999. május 1.
Cél: az uniós intézmények megreformálása, hogy az EU felkészüljön új tagállamok jövőbeli csatlakozására.
Főbb változások: az EU-Szerződés és az EGK-Szerződés módosítása, átszámozása és egységes szerkezetbe foglalása; átláthatóbb döntéshozatal (a rendes jogalkotási eljárás nagyobb teret kap a jogalkotásban).
Szerződés az Európai Unióról – Maastrichti Szerződés
Aláírás időpontja: 1992. február 7.
Hatálybalépés időpontja: 1993. november 1.
Cél: felkészülés a gazdasági és monetáris unióra, valamint a politikai unió egyes elemeinek (polgárság, közös kül- és belpolitika) bevezetése.
Főbb változások: az Európai Unió létrehozása, illetve az együttdöntési eljárás bevezetése, amelynek köszönhetően a Parlament nagyobb szerepet kap a döntéshozatalban; újfajta együttműködési formák az uniós kormányok között, például a védelem és a bel- és igazságügy területén.
Egységes Európai Okmány
Aláírás időpontja: 1986. február 17. (Luxembourg), illetve 1986. február 28. (Hága)
Hatálybalépés időpontja: 1987. július 1.
Cél: az uniós intézmények megreformálása, hogy az EU felkészüljön Portugália és Spanyolország csatlakozására, illetve a döntéshozatal felgyorsítása az egységes piac előkészítése keretében.
Főbb változások: a minősített többségi szavazás kibővítése a Tanácsban (hogy az egyes tagállamok nehezebben tudják megvétózni a jogszabályjavaslatokat), az együttműködési és a hozzájárulási eljárás létrehozása, a Parlament befolyásának növelése.
Egyesítési szerződés – Brüsszeli Szerződés
Aláírás időpontja: 1965. április 8.
Hatálybalépés időpontja: 1967. július 1.
Cél: az európai intézményrendszer egyszerűsítése.
Főbb változások: egyetlen Bizottság és egyetlen Tanács jön létre az akkoriban három különálló közösségből (EGK, Euratom és ESZAK) álló Európai Közösségek számára. Az Amszterdami Szerződés hatályon kívül helyezte ezt a szerződést.
Római Szerződések: az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés
Aláírás időpontja: 1957. március 25.
Hatálybalépés időpontja: 1958. január 1.
Cél: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) létrehozása.
Főbb változások: az európai integráció kiterjesztése az általános gazdasági együttműködésre.
Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés teljes szövege
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés teljes szövege
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés
Aláírás időpontja: 1951. április 18.
Hatálybalépés időpontja: 1952. július 23.
Lejárat időpontja: 2002. július 23.
Cél: kölcsönös függőség kialakítása a szén- és az acélipar terén, hogy egyetlen ország se mozgósíthassa haderejét a többi ország tudomása nélkül; ezzel sikerült enyhíteni a bizalmatlan és feszült légkört a második világháborút követően. Az ESZAK-Szerződés 2002-ben lejárt.
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés teljes szövege
Az alapító szerződések az EU minden egyes bővítésekor módosultak:
- 2013 (Horvátország)
- 2007 (Bulgária, Románia)
- 2004 (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia)
- 1995 (Ausztria, Finnország, Svédország)
- 1986 (Portugália, Spanyolország)
- 1981 (Görögország)
- 1973 (Dánia, Egyesült Királyság, Írország)
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 21 április 2026