Ugrás a fő tartalomra

Alapító szerződések

Az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézkedés alapjául olyan szerződések szolgálnak, amelyeket minden uniós tagállam – önkéntesen és demokratikusan – jóváhagyott. Például ha egy szakpolitikai területre egyetlen szerződés sem utal, akkor a Bizottság azon a területen nem tehet javaslatot jogszabályra.

A szerződés az uniós tagállamok között létrejött, kötelező erejű megállapodás, amely meghatározza az uniós célkitűzéseket, az uniós intézményekre vonatkozó szabályokat, a döntéshozatal módját és az EU és a tagállamai közötti viszonyt.

A szerződések módosítására az EU hatékonyságának és átláthatóságának javítása, az új tagállamok csatlakozására való felkészülés, valamint új együttműködési területek – például az egységes valuta – bevezetése érdekében kerül sor.

Az uniós intézmények a szerződések értelmében jogszabályokat fogadhatnak el, amelyeket a tagállamok ezt követően végrehajtanak. A szerződések, a jogszabályok, az ítélkezési gyakorlat és a jogalkotási javaslatok teljes szövege az EU joganyagát tartalmazó EUR-Lex adatbázisban érhető el.

A fő uniós szerződések a legutóbbitól a legelsőig:

Az alapító szerződéseket az EU minden egyes bővítése során módosították:

  • 2013 (Horvátország)
  • 2007 (Bulgária, Románia)
  • 2004 (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia)
  • 1995 (Ausztria, Finnország, Svédország)
  • 1986 (Portugália, Spanyolország)
  • 1981 (Görögország)
  • 1973 (Dánia, Egyesült Királyság, Írország)

Videotár