Ugrás a fő tartalomra

Cél a méltányos, hatékony és növekedésbarát adózás

Az EU-nak nincs közvetlen szerepe az adók beszedésében vagy mértékük megállapításában. A tagállami kormányok döntik el saját hatáskörükben, hogy mennyi adót rónak ki a polgárokra és a befolyó összegeket mire költik.

Az uniós szintű tevékenységek inkább annak biztosítását célozzák, hogy a nemzeti adószabályok felügyelete révén néhány területen, különösen az uniós üzleti és fogyasztóvédelmi politikák vonatkozásában

  • megvalósuljon a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása az EU belső piacán;
  • az egyes tagállamok ne juttassák tisztességtelen versenyelőnyhöz vállalkozásaikat más tagállamok cégeihez képest;
  • ne érje hátrányos megkülönböztetés a más EU-országokban élő fogyasztókat, munkavállalókat vagy vállalkozókat.
  • Az uniós adóügyi jogszabályok összefoglalói

Az EU tagállamai által alkotott egységes belső piacon – országhatárokra való tekintet nélkül – szabadon lehet kereskedni az árukkal és szolgáltatásokkal. Az uniós országok – annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebbé tegyék a határokon átívelő kereskedelmet, és hogy elkerüljék a piac torzulását – megállapodtak abban, hogy összehangolják egymás között az áruk és szolgáltatások megadóztatására vonatkozó szabályaikat. Bizonyos területeken egyedi megállapodások vannak érvényben, így például az energiatermékekre és a villamos energiára, az alkoholra és alkoholtartalmú italokra vagy a dohánytermékekre kivetett adókra, illetve a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozóan.

A gazdaságpolitikák, valamint a jövedelem vagy nyereség utáni adózás és a társasági adózás összehangolása szintén olyan terület, amelyen az EU szorosan együttműködik az uniós tagországokkal. A vezérelv az, hogy az adózás méltányos, hatékony és növekedésbarát legyen. Enélkül nem lehet átláthatóan szabályozni, hogyan adózzanak a más tagországban letelepedő magánszemélyek vagy a több tagországban is tevékenykedő vállalkozások. Az összehangolás emellett az adókijátszás és az adókikerülés ellen is hat.