Kihívásokkal teli évtized
A globális gazdasági válság kemény csapást mér Európára. 2012 decemberében az Európai Unió nyeri el a Nobel-békedíjat. Több országban konfliktus, illetve háború tör ki, és emiatt nagyon sokan elhagyják otthonukat, és Európában keresnek menedéket. Az EU számára kihívást jelent, hogyan gondoskodjon a területére érkezőkről, ügyelve a jóllétükre és tiszteletben tartva emberi jogaikat. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbra is fontos feladata az EU-nak, és a politikai vezetők egyetértenek abban, hogy csökkenteni kell a káros kibocsátásokat. 2013-ban Horvátország uniós csatlakozásával 28-ra bővül az EU tagjainak száma. Az Egyesült Királyság 2016-ban népszavazást tart az ország uniós tagságáról; a szavazók többsége a kilépést választja.
2010 – Európa kezeli a pénzügyi válságot
A 2008-ban kezdődő gazdasági válságot követően több országban meginog az államháztartás egyensúlya. Az euróövezet 16 országa megállapodik egy tervről, amely költségvetési helyzetük megszilárdításában hivatott segíteni őket. Az EU számos országnak segítséget nyújt. Létrejön a bankunió, amely az európai bankrendszer biztonságát és megbízhatóságát hivatott javítani.
2012. december 10. – Az EU Nobel-békedíjat kap
Az Európai Unió nyeri el a Nobel-békedíjat, melyet az Uniót képviselő delegáció az Oslóban megrendezett díjátadó ünnepségen vesz át. Az elismerés annak a hat évtizede tartó munkának szól, melyet az EU a béke és a megbékélés előmozdításáért, valamint a demokrácia és az emberi jogok védelméért végez.
2013. július 1. – Horvátország az EU 28. tagállamává válik
Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz, s ezzel a tagországok száma 28-ra nő.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
2015. novembertől – Terrortámadások Európában
Számos európai város – köztük Párizs, Brüsszel, Nizza, Berlin, London és Barcelona – terrortámadások célpontjává válik. A terrorveszély kapcsán az Európai Unió és tagállamai több intézkedést is foganatosítanak.
2015. december 12. – Párizsi Megállapodás az éghajlatváltozásról
A 195 ország részvételével megrendezett párizsi ENSZ-konferencián új éghajlatváltozási egyezmény születik, amelynek elfogadásában az EU központi szerepet játszik. Az egyezményben szereplő cselekvési terv szerint Földünk átlaghőmérséklet-növekedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani, az iparosodást megelőzően mért hőmérsékleti szinthez képest.
2015. december – Több mint egymillió ember keres menedéket Európában
2015 végéig több mint egymillió menedékkérő érkezik Európába. Sokan közülük a szíriai polgárháború miatt váltak földönfutóvá, és a nemzetközi közösség védelmére szorulnak. Az uniós országok vezetői úgy döntenek, hogy szigorítani kell a határőrizetet az EU külső határain, és csökkenteni kell az Európába érkező menedékkérők számát. Ebből a célból az EU együttműködik a szomszédos országokkal, elsősorban Törökországgal.
2016. június 23. – Az Egyesült Királyság az Unióból való kilépés mellett szavaz
Az Egyesült Királyság 2016 júniusában népszavazást tart az ország uniós tagságáról; a szavazók 52%-a azt választja, hogy több mint negyven évvel a csatlakozás után az ország lépjen ki az Unióból. Ez 2020. január 31-én meg is történik.
2019. december – A klímasemleges Európa felé
Az európaiakat egyre jobban nyugtalanítja az éghajlati válság, egyre többen próbálnak meg környezettudatosan élni, és egyre több fiatal vesz részt aktívan a nemzetközi klímavédelmi mozgalomban. A hivatalba lépő Bizottság új növekedési stratégiát dolgoz ki (európai zöld megállapodás), amelyben szilárdan arra törekszik, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon.