Életszínvonal
Egy-egy ország életszínvonalának kiszámításához az árucikkek és a szolgáltatások árát a nemzeti jövedelemhez kell viszonyítani. Erre a vásárlóerő-egységnek (PPS) nevezett, mesterségesen képzett (közös) pénznem használatával kerül sor. A vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) összehasonlítása áttekintést nyújt az Unión belüli életszínvonal-különbségekről.
Forrás: Eurostat
2018-ban a 27 tagú Unió GDP-je a világ GDP-jének 18,6%-át tette ki, folyó árakon kifejezve. A világ másik két legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok (24,0%) és Kína 15,9%) volt. A negyedik legnagyobb gazdaság Japán volt (a GDP 5,8%-a), őt az Egyesült Királyság, majd India követte.
Forrás: Eurostat
Oktatás
Az egyes tagállamok más-más összeget fordítanak az oktatásra. Az uniós diákcsere-program, az Erasmus 2014 és 2020 között több mint négymillió embernek segített, hogy külföldön tanuljon és képzésben vegyen részt.
Forrás: Eurostat
Az EU emellett aktívan ösztönzi a diákokat, hogy már fiatal kortól tanuljanak új nyelveket, mert a fokozott mobilitásnak köszönhetően egyre több külföldivel lépünk kapcsolatba.
Forrás: Eurostat
Energia és közlekedés
Az elmúlt években az EU egyre nagyobb arányban használ megújuló energiát. Az EU-beli megújuló energiaforrások a következők: szélenergia, napenergia, vízenergia, árapály-energia, geotermikus energia, bioüzemanyagok és a hulladék megújuló része.
Forrás: Eurostat
A hatékony közlekedési rendszer létfontosságú az uniós vállalkozások és a lakosság számára. Az uniós közlekedéspolitika Európa-szerte ösztönzi a tiszta, biztonságos és hatékony közlekedést.
Az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyede a közlekedésből származik. Az EU célja, hogy e kibocsátások 2050-re 90%-kal csökkenjenek. A közlekedés fenntarthatóbbá tétele azt jelenti, hogy az emberek érdekeit nézzük, és egészségesebb, tisztább és megfizethetőbb alternatívákat biztosítunk számukra.