Skip to main content

A felső szintű vezetők kiválasztása és kinevezése az uniós intézményeknél

Alapelvek

Szerződések

Az Európai Unió alapító szerződései együttesen alátámasztják azt az elvet, hogy a főbb uniós intézmények választási eljárásait és vezető beosztású tisztviselőinek kiválasztását átlátható és demokratikus módon kell lefolytatni.

Az uniós szerződések – az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés – biztosítják az EU fő intézményeinek átfogó működési keretét, és leszögezik, hogy az Európai Unió alapját képező kormányzási forma a képviseleti demokrácia.

Az Európai Unióról szóló szerződés egyértelművé teszi, hogy:

  • az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviseletét az Európai Parlament látja el;
  • az uniós országok kettős képviselettel rendelkeznek:

A Lisszaboni Szerződés (2007) több jelentős módosítást vezetett be: többek között létrehozta az Európai Tanács állandó elnökének tisztségét és megerősítette az Európai Parlament szerepét és hatásköreit.

Képviselet

Az uniós polgárok központi szerepet játszanak az EU demokratikus folyamatában, és mindannyiuknak joguk van szavazni az európai parlamenti választásokon.

Hasonlóan ahhoz, ahogy saját országukban alakítják a közviszonyokat azáltal, hogy szavaznak országos és helyi szinten, az EU szintjén is leadhatják voksukat, és közvetlenül, illetve közvetve beleszólásuk van abba, hogy kik kerülnek kinevezésre az uniós vezetői tisztségekbe.

Az Európai Parlament EU-szerte közvetlenül választott képviselőkből áll, az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát pedig a tagországok állam- vagy kormányfői, illetve kormányainak tagjai alkotják.

Az Európai Unió nagyjából tükrözi a 27 demokratikus berendezkedésű tagállamának intézményi szerkezetét és parlamenti ellenőrzési folyamatait. Például az Európai Bizottságnak a megbízatási időszakának kezdetén szüksége van az Európai Parlament kifejezett bizalmára ahhoz, hogy hivatalba léphessen.

Igazgatás

Hasonlóan a világ bármely országához, az EU végrehajtó hatalmi ágát is közszolgálat segíti feladatai ellátásában, amely az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által lebonyolított felvételi versenyvizsgákon keresztül minden uniós polgár előtt nyitva áll.

Uniós intézmények

Az uniós intézmények saját eljárásaikkal választják ki vezető beosztású tisztviselőket.

Európai Parlament

Összetétel: jelenleg 705 európai parlamenti képviselő, akiket az EU polgárai közvetlenül szavaztak meg alapvetően az adott tagország választási törvényeinek és hagyományainak megfelelően.

Az európai parlamenti képviselők politikai hovatartozásuk alapján csatlakozhatnak a Parlament képviselőcsoportjaihoz. Azok, akik nem csatlakoznak egyik képviselőcsoporthoz sem, független képviselőként működnek.

A parlamenti választásokat ötévente tartják, legutóbb 2019 májusában került sor rájuk.

Hallassa a hangját – Európai választások

Feladatai: „társjogalkotóként” határoz az Európai Bizottság által javasolt jogszabályokról – a legtöbb kérdésben az Európai Unió Tanácsával egyenrangú félként dönt. Szavaz továbbá az új kereskedelmi megállapodásokról, és ellenőrzi az uniós intézményeket és az uniós költségvetés felhasználását. Működését saját, köztisztviselőkből álló igazgatási személyzete segíti.

Kinevezési hatáskörök

  • Megszavazza saját elnökét
    • 2 és fél éves megbízatás, amely egyszer megújítható
    • Képviselőcsoport vagy legalább 38 képviselő jelölheti ki.
    • Titkos szavazással választják meg.
    • Legfeljebb 4 szavazás
    • A jelöltnek meg kell kapnia a leadott szavazatok abszolút többségét, azaz 50% plusz egy szavazatot.
  • Megválasztja saját alelnökeit, quaestorait, valamint bizottsági és küldöttségi elnökeit és alelnökeit
  • Megválasztja az Európai Bizottság elnökét
    • A Parlamentnek az Európai Tanács által javasolt új bizottsági elnököt abszolút többséggel jóvá kell hagynia (az összes európai parlamenti képviselő fele plusz egy).
  • Ellenőrzi a biztosokat
    • A biztosjelölteknek (akiket a Tanács az Európai Bizottság megválasztott elnökével egyetértésben javasol) meg kell jelennie a jövőbeli illetékességi területüknek megfelelő parlamenti bizottság előtt.
    • Ha a parlamenti bizottság negatív véleményt ad a jelöltről, az a jelölt visszavonását eredményezheti. Ebben az esetben új biztosjelöltet kell állítani.
  • Jóváhagyja az Európai Bizottságot (a biztosokat, az elnököt és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét)
    • egyetlen, egyetértésről szóló szavazással
      (ezt követően az Európai Tanács hivatalos kinevezi őket).
  • Felügyeleti és ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik a többi uniós intézmény felett. Például bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, és ebben az esetben a Bizottságnak testületileg le kell mondania.

Hogyan töltik be a Parlament kulcsfontosságú tisztségeit?

Hogyan alakulnak meg a Parlament képviselőcsoportjai?

Hogyan választják meg az EP elnökét?

Európai Tanács

Összetétel: az egyes tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, az Európai Tanács elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll. Működését saját, köztisztviselőkből álló igazgatási személyzete segíti.

Feladatai: meghatározza az EU általános politikai irányvonalait és prioritásait.

Kinevezési hatáskörök

  • Megválasztja saját elnökét
    • Minősített többséggel (az uniós tagállamok 55%-ának és az EU teljes lakosságának 65%-ának szavazatával) az Európai Tanácsban
    • 2 és fél éves megbízatás, amely egyszer megújítható
  • Jelöltet javasol az Európai Bizottság elnöki tisztségére
  • Kinevezi az uniós külügyekért („külső tevékenységekért”) felelős külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, aki egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke is.
  • Kinevezi az Európai Bizottságot (a biztosokat és az elnököt, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét)
  • Kinevezi az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságát
    • Az igazgatótanács hat tagból áll: az EKB elnökéből és alelnökéből és négy másik tagból.
    • A kinevezésre a Tanács által az Európai Tanácsnak tett, az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával folytatott konzultációt követő tett ajánlás után kerül sor.
    • A kinevezést az Európai Tanács minősített többséggel hagyja jóvá.

Bővebben az Európai Tanács elnökének szerepéről

További információk az Európai Tanács vezető tisztségviselők kinevezésében betöltött szerepéről

Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata

Infografika – Az Európai Bizottság elnökének megválasztása

Infografika – Az EKB Igazgatóságának kinevezése

További információk az EU 2019–2024 közötti prioritásairól

Az Európai Unió Tanácsa

Összetétel: az egyes tagországok minisztereinek rendszeres találkozói, a tárgyalt szakpolitikai területtől függően. Például amikor az agrárpolitika szerepel a napirenden, a találkozókon az egyes országok mezőgazdasági miniszterei vesznek részt.

Működését saját, köztisztviselőkből álló igazgatási személyzete segíti.

Feladatai: a miniszterek saját kormányuk képviseletében találkoznak egymással, hogy megtárgyalják és elfogadják a tevékenységi területekbe tartozó uniós jogszabályokat, és összehangolják az uniós szakpolitikákat.

Vezető tisztviselők

Az Európai Unió Tanácsának nincs állandó elnöke. A tanácsi üléseket az EU hathavonta változó soros elnökségi tisztségét betöltő uniós ország elnököli.

Az egyetlen kivétel a kül- és biztonságpolitika területe, melyet egy állandó tisztviselő, a főképviselő irányít. A főképviselő munkáját az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) támogatja.

Formációk

Az Európai Unió Tanácsa egyetlen jogi személy, de a napirenden szereplő kérdésektől függően 10 különböző formációban ülésezik. Az elnökség vezeti az EU Tanácsán belül tartott, különböző szintű üléseket. Feladata, hogy biztosítsa annak a munkának a folytonosságát, melyet az EU ezen a fórumon végez.

Az elnökséget betöltő tagország szorosan együttműködik azzal a két országgal, amelyik utána fogja betölteni a soros elnöki tisztséget. Ezek az ún. „elnökségi triók” közös menetrendet dolgoznak ki, amely lefedi az EU Tanácsa által az adott 18 hónapos időszakban kezelendő fő kérdéseket. Az elfogadott menetrend alapján mindegyik ország meghatározza saját, részletesebb, hathónapos munkaprogramját, amelyet saját elnökségi időszakában fog végrehajtani.

Az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát a Tanács Főtitkársága támogatja munkájában.

Döntéshozatal az Európai Unió Tanácsában

További információk az EU Tanácsának elnökségéről

Az EU Tanácsának jelenlegi elnöksége

Európai Bizottság

Összetétel: egy 26 biztosból álló csapat (EU-országonként egy fő), amelyet egy elnök vezet, és munkáját közszolgálat támogatja.

Feladatai: politikailag független végrehajtó szerv, amely új jogszabályokat javasol, a Szerződésekben meghatározott hatásköröknek megfelelően irányítja az uniós szakpolitikákat, végrehajtja az uniós költségvetést és érvényesíti az uniós jogot.

Vezető tisztviselők

Az Európai Bizottságot az elnöke és a 26 (országonként egy-egy) biztos vezeti.

Elnök

A Bizottság elnökét az európai választásokat követően az Európai Parlament választja meg ötéves időtartamra.

Az Európai Tanács (mely az EU állam-, illetve kormányfőiből áll) javaslatot tesz a Parlamentnek a bizottsági elnök személyére. Mivel a jelölt kiválasztásakor figyelembe kell venni az európai választások eredményeit, a javasolt jelölt általában a Parlament legnagyobb képviselőcsoportjához tartozó pártból kerül ki.

A Parlamentnek abszolút többséggel jóvá kell hagynia a Bizottság új elnökét (az összes európai parlamenti képviselő felének szavazatával plusz egy szavazattal). A jóváhagyást követően az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az új elnököt.

Ha a jelölt nem kapja meg az Európai Parlament jóváhagyását, az Európai Tanácsnak egy hónapon belül új jelöltet kell javasolnia.

Biztosok

A megválasztott elnök kiosztja a szakpolitikai tárcákat az egy-egy uniós országból jövő biztosjelöltek között

A Bizottság tagjai a hazájuk kormányától függetlenül látják el a rájuk háruló biztosi feladatokat.

A biztosjelölteknek ezt követően meg kell jelenniük a tárcájuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt, mely megvizsgálja, hogy alkalmas-e a jelölt a tisztségre.

A 26 biztosjelölt jóváhagyása után (a biztosjelöltek visszaléptethetők, ha a parlamenti bizottság általi vizsgálat eredménye kedvezőtlen), az Európai Parlamentnek egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében szavaznia kell a biztosi testület egészéről, tehát a megválasztott elnökről és a 26 biztosról, köztük az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéről.

Az Európai Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi az összes biztost a tisztségébe.

További információk az Európai Bizottság vezetőinek kinevezéséről

További információk az Európai Bizottság vezető tisztviselőiről

Infografika: hogyan választják meg az Európai Bizottságot?

Infografika – Az Európai Bizottság elnökének megválasztása

Az Európai Unió Bírósága

Összetétel: Az Európai Unió Bírósága tulajdonképpen két bíróságból áll:

  • Az egyik a Bíróság, amely a nemzeti bíróságok által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek, egyes megsemmisítési keresetek, a tagállamok ellen az uniós jog be nem tartása miatt indított kötelezettségszegési eljárások és fellebbezések ügyében hoz ítéletet;
  • a másik pedig a Törvényszék, amely a magánszemélyek, vállalatok és – egyes esetekben – a tagállami kormányok által hozzá benyújtott megsemmisítési kereseteket bírálja el. A gyakorlatban az EU általános közigazgatási bíróságaként működik, és az uniós jog különböző területeivel foglalkozik, ideértve a versenyjogot, az állami támogatást, a kereskedelmet, a mezőgazdaságot, a szellemi tulajdont, valamint a Tanács által magánszemélyekkel vagy nem uniós országokkal szemben hozott korlátozó intézkedéseket.

Feladatai: jogértelmezést ad ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, ezen túlmenően pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Bizonyos esetekben magánszemélyek, cégek és szervezetek is keresetet indíthatnak az Európai Unió Bíróságán, ha megítélésük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.

Tagok: Minden bírót és főtanácsnokot hatéves, megújítható időtartamra neveznek ki az uniós tagállamok kormányai közös megegyezéssel, miután konzultáltak egy elismert jogászokból álló testülettel, amely véleményt nyilvánít a leendő jelöltek alkalmasságáról. Mindegyik bíróságon a bírák maguk közül választják ki az elnököt, akinek mandátuma három évre szól, és megújítható.

 

Az Európai Központi Bank Igazgatósága

A Bank elnökéből és alelnökéből, valamint négy másik tagból álló Igazgatóságot az Európai Unió Tanácsa nevezi ki minősített többségi szavazással.

A Tanács ezt a határozatot tanácsi ajánlás alapján, valamint az Európai Parlamenttel és a Bank Kormányzótanácsával (az Igazgatóság hat tagjával, valamint a 19 euróövezeti ország jegybankelnökeivel) folytatott konzultációt követően hozza meg.

Infografika – Az EKB Igazgatóságának kinevezése

Európai Számvevőszék

Ez az uniós intézmény 27 – tagállamonként egy-egy – tagból álló testület. A tagokat a nemzeti kormányok jelölik és – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – a Tanács nevezi ki. Megbízatásuk hat évre szól, és megújítható.

A tagoknak nemzeti vagy más érdektől függetlenül, az EU általános érdekeit képviselve kell végezniük munkájukat. A Számvevőszék élén az elnök áll, akit a testület tagjai három évre választanak meg. Megbízatása megújítható.

Egyéb kinevezések

Az uniós intézményekhez hasonlóan más uniós szervek felső vezetőinek (pl. igazgatóknak, elnököknek) a kinevezése is egyedi és részletes szabályok szerint történik, amelyek az uniós szerződéseken alapulnak. E szabályok némelyike az összes uniós szervre alkalmazandó, míg mások az egyes intézményekre vonatkozó belső előírások.

Az EU decentralizált ügynökségeinek ügyvezető igazgatóit rendszerint az adott ügynökség igazgatótanácsa nevezi ki nyílt pályázati eljárással, a Bizottság által összeállított előválogatott lista alapján. A kinevezésre jogosult hatóság esetenként a Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa. Egyes esetekben a kiválasztott jelölt hivatalos kinevezése előtt az Európai Parlament általi meghallgatáson vesz részt.