Skip to main content

Az uniós intézmények, szervek és ügynökségek típusai

Szervezeti felépítés és székhelyek

Az Európai Unió intézményi felépítése egyedülálló, döntéshozatali rendszere pedig folyamatosan fejlődik. A 7 európai intézmény, 7 uniós szerv és több mint 30 decentralizált ügynökség különböző székhelyeken működik az Európai Unió területén. Egymással együttműködve azon dolgoznak, hogy érvényre juttassák az EU és az uniós polgárok közös érdekeit. 

Ezenfelül 20 uniós ügynökség és szervezet, valamint 4 intézményközi szolgálat működik adminisztratív területen. Előbbiek konkrét jogi feladatokat látnak el, míg az utóbbiak az intézmények tevékenységét támogatják.

Az uniós intézmények, szervek és ügynökségek mindegyikének megvan a maga sajátos szerepe – az uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásától kezdve a szakpolitikák végrehajtásáig és a különböző szakterületeken – pl. az egészségügy, az orvostudomány, a közlekedés és a környezetvédelem terén – végzett munkáig.

Az EU igazgatási struktúrájának élén négy fő döntéshozó intézményt találunk. Ezek az intézmények közösen alakítják ki az uniós szakpolitikák irányvonalát, és eltérő szerepet töltenek be a jogalkotási folyamatban: 

  • az Európai Parlament (Brüsszel/Strasbourg/Luxembourg)
  • az Európai Tanács (Brüsszel)
  • az Európai Unió Tanácsa (Brüsszel/Luxembourg)
  • az Európai Bizottság (Brüsszel/Luxembourg/az EU-tagállamokban működő képviseletek) 

Működésüket kiegészíti más uniós intézmények és az uniós szervek tevékenysége. Ezek közé tartozik többek között:

  • az Európai Unió Bírósága (Luxembourg)
  • az Európai Központi Bank (Frankfurt)
  • az Európai Számvevőszék (Luxembourg)

 

Az uniós intézmények és szervek Unió-szerte széleskörűen együttműködnek az uniós ügynökségek és szervezetek hálózatával. Ezeknek a szerveknek és ügynökségeknek az az elsődleges feladatuk, hogy a szakpolitikákat átültessék a gyakorlatba.

Az uniós intézményrendszeren belül hozzávetőleg 60 000 uniós köztisztviselő és egyéb alkalmazott látja el a 450 millió európai polgár (és világszerte számtalan nem európai polgár) érdekeinek képviseletével kapcsolatos feladatokat. Valójában ez a létszám viszonylag alacsony – a francia pénzügyminisztérium hozzávetőleg 140 000 alkalmazottat foglalkoztat, miközben az országban mindössze 67 millióan élnek.

Főbb tények és számok

Intézmények

Az uniós intézmények hatásköreit, feladatait és eljárásait az EU alapító szerződései – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1957) és az Európai Unióról szóló szerződés (1992) – határozzák meg. A közelmúltban a Lisszaboni Szerződés (2007) bizonyos mértékben módosította, illetve bővítette hatásköreiket.

A 4 fő uniós intézmény, mely eltérő funkciókat tölt be, szorosan együttműködik egymással az EU programjának kialakítása, illetve az uniós jogalkotás kezdeményezése és koordinálása ügyében. 

Alapesetben az Európai Tanács nem alkot jogszabályokat. Ugyanakkor megállapodhat az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosításáról. Fő szerepe, hogy kijelölje az EU által folytatott politika irányvonalát. A legtöbb esetben az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság dolgozza ki az EU-szerte alkalmazandó szakpolitikákat és jogszabályokat. Az általuk követett eljárás az ún. rendes jogalkotási eljárás.

Főszabály szerint a Bizottság terjeszt elő új jogszabályjavaslatokat, melyeket a Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogad el. Ezt követően a tagállamok végrehajtják az új jogszabályokat, a Bizottság pedig gondoskodik arról, hogy alkalmazásukra megfelelően kerüljön sor. 

A Parlament az uniós országok polgárait képviseli, akik közvetlenül választják meg tagjait, a képviselőket. Az intézmény – az Európai Unió Tanácsával közösen – európai jogszabályokra vonatkozó döntéseket hoz. Ezenfelül jóváhagyja az uniós költségvetést. A Parlament kapcsolattartó irodákat működtet az uniós tagállamok fővárosaiban, valamint Londonban, Edinburghban és Washingtonban. 

Az uniós országok állam-, illetve kormányfői az Európai Tanács keretében ülnek össze, hogy meghatározzák az Európai Unió általános politikai irányvonalát és prioritásait. Az Európai Tanács munkáját az elnök irányítja, akit két és fél évre választanak meg. Az elnök megbízatását egyszer lehet megújítani. Az Európai Tanács – az uniós szerződések esetleges módosításainak kivételével – nem fogad el jogszabályokat.

Ez az uniós intézmény az EU-országok kormányait képviseli. A tagállamok miniszterei az Európai Unió Tanácsának keretében ülnek össze, hogy jogszabályokat fogadjanak el, és összehangolják a szakpolitikákat. A miniszterek a megvitatandó témától függően különböző formációkban üléseznek. Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen hozza meg döntéseit az európai jogszabályokról.

A Bizottság az EU fő végrehajtó szerve, és az EU közös érdekeit képviseli. Jogalkotási kezdeményezési jogával élve új jogszabályokra irányuló javaslatokat terjeszt elő, melyeket az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részletesen áttekint, majd elfogad. A Bizottság felelős az uniós szakpolitikákért is, kivéve a közös kül- és biztonságpolitikát (amelyet az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője irányít, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke is), emellett végrehajtja az uniós költségvetést, és biztosítja, hogy az országok helyesen alkalmazzák az uniós jogot. A Bizottság üzeneteit a tagállamokban működő képviseletek juttatják el a polgárokhoz Unió-szerte. A képviseletek nyomon követik és elemzik, hogyan alakul a közvélemény az adott tagállamban, tájékoztatják a lakosságot az EU működéséről és szakpolitikáiról, és segítik a Bizottság és a fogadó ország közötti együttműködést.

A fent ismertetett 4 fő uniós intézmény munkáját, mely az EU jogalkotási és végrehajtási feladatait foglalja magában, további 3 uniós intézmény munkája egészíti ki. Ezek a következők: az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank és az Európai Számvevőszék. Ez a 3 intézmény látja el az Európai Unió működésével kapcsolatos igazságügyi, pénzügyi és külső ellenőrzési feladatokat.

A Bíróság gondoskodik arról, hogy az EU mindegyik tagországában betartsák az uniós jogot, illetve helyesen értelmezzék és alkalmazzák az uniós szerződéseket: felülvizsgálja az uniós intézmények jogi aktusainak jogszerűségét, biztosítja, hogy az uniós országok teljesítsék a szerződések szerinti kötelezettségeiket, és a tagállami bíróságok kérésére értelmezi az uniós jogot.

Az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) felelős azért, hogy az árak stabilak maradjanak az euróövezetben. Az EKB és a KBER felel az euróövezet monetáris és árfolyam-politikájáért is, és feladatuk az is, hogy támogassák az EU gazdaságpolitikáját. 

Az Európai Számvevőszék hozzájárul az uniós pénzgazdálkodás javításához, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság előmozdításához, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként jár el. Ellenőrzi, hogy az uniós forrásokat helyesen számolják-e el, illetve a vonatkozó szabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően szedik-e be és költik-e el, továbbá hogy kezelésük megfelel-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek.

A felső szintű vezetők kiválasztása és kinevezése az uniós intézményeknél

Intézményközi döntéshozatali folyamatok

Uniós prioritások (2019–2024)

Szervek

Az intézmények mellett az EU több olyan szervvel is rendelkezik, melyek speciális szerepet betöltve segítik az Európai Uniót feladatai ellátásában. Egyes szerveknek (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Európai Bizottsága) az a feladatuk, hogy tanácsot adjanak az intézményeknek, míg mások (európai ombudsman, európai adatvédelmi biztos) arról gondoskodnak, hogy az intézmények betartsák az uniós szabályokat és az uniós eljárásoknak megfelelően járjanak el. Az Európai Külügyi Szolgálat külpolitikai szerv, mely külügyi kérdésekben támogatja az Európai Uniót.

Az EKSZ az Európai Unió diplomáciai szolgálata. Segíti az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottság alelnökét az EU közös kül- és biztonságpolitikájának végrehajtásában, és biztosítja, hogy az EU következetesen és összehangoltan végezze külső tevékenységét. Az EKSZ uniós küldöttségekből álló hálózatot működtet, mely az egész világot átszövi.

Az EGSZB az európai civil társadalom érdekelt feleinek széles körét képviseli, köztük munkaadókat, munkavállalókat és más társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és kulturális szervezetek képviselőit. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság rendszeresen kikéri az EGSZB véleményét, amikor a hatáskörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben döntéseket hoz.

A Régiók Európai Bizottság a regionális és helyi hatóságokat képviseli. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság rendszeresen kikéri a véleményét, amikor a hatáskörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben döntéseket hoz.

Az EBB az Európai Unió hitelnyújtó szerve. Tevékenységének középpontjában az éghajlat és a környezet védelme, a fejlesztés, az innováció előmozdítása és a készségfejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása, az infrastruktúra-fejlesztés és a kohézió elmélyítése áll.

Az európai ombudsman hivatala független és pártatlan uniós szerv, mely elszámoltatja az EU intézményeit és ügynökségeit, és előmozdítja a jó igazgatást. Az ombudsman segítséget nyújt az embereknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek, ha problémákkal szembesülnek az EU intézményeinek, szerveinek és ügynökségeinek tevékenységével kapcsolatban: kivizsgálja a hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat, és proaktív módon feltárja az átfogóbb, rendszerszintű problémákat.

Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy az uniós intézmények és szervek a személyes adatok kezelésekor tiszteletben tartsák a polgárok magánélethez való jogát.

Független szerv, mely biztosítja, hogy az adatvédelmi szabályokat Unió-szerte következetesen alkalmazzák, és előmozdítja a nemzeti adatvédelmi hatóságok közötti együttműködést.

Intézményközi szolgálatok

Az uniós intézmények 4 intézményközi szolgálatot hoztak létre, melyek az uniós intézmények, szervek és ügynökségek működését hivatottak segíteni és támogatni. Mindegyikük konkrét hatáskörökkel rendelkezik az uniós intézmények alapvető működési követelményeivel kapcsolatos területeken – a munkaerő-felvétel, az alkalmazottak oktatása és továbbképzése, az informatika, valamint a kiadványok szerkesztése és kiadása terén. A Kiadóhivatal 1969-ben, a másik 3 intézményközi szolgálat viszont csak nemrégiben jött létre: az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal 2003-ban, az Európai Közigazgatási Iskola 2005-ben, a számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoport 2012-ben.

A CERT-EU segít elhárítani az Európai Unió intézményeinek számítógépes rendszereit érintő fenyegetéseket – támogatja mindegyik EU-intézmény saját számítástechnikai biztonsági csoportjának munkáját, és szoros kapcsolatot tart fenn a tagállamok közszférájában hasonló feladatokat ellátó szervekkel.

Az Európai Közigazgatási Iskola meghatározott területeken képzést nyújt az uniós személyi állomány tagjai számára, és szorosan együttműködik mindegyik intézmény képzési egységével, hogy munkájukban ne legyenek átfedések.

Az EPSO az EU személyzeti felvételi hivatala. Versenyvizsgákat szervez, hogy jelölteket toborozzon az uniós intézmények és ügynökségek számára.

Az Európai Unió Kiadóhivatala az összes uniós intézmény, szerv és ügynökség hivatalos kiadószolgálata. E szerepéből adódóan központilag, egy helyen kínál hozzáférést az uniós joganyaghoz, publikációkhoz, nyílt adatokhoz, kutatási eredményekhez, közbeszerzési hirdetményekhez és más hivatalos információkhoz.

Decentralizált ügynökségek

Jelenleg több mint 30 decentralizált ügynökség működik az Európai Unióban. Ezek saját jogi személyiséggel rendelkező, az uniós intézményektől elkülönült szervek, melyeket határozatlan időtartamra hoztak létre. 

A decentralizált ügynökségek az uniós szakpolitikák végrehajtásában működnek közre. Az uniós intézmények, illetve a tagállami hatóságok szakemberei által megosztott technikai és szakismereteket összefogó tudásbázisukkal az EU és a tagállami kormányok közötti együttműködést is segítik.

A decentralizált ügynökségek Európa-szerte jelen vannak, és az EU közel 450 millió lakosának mindennapi életét érintő kérdésekkel foglalkoznak. Példaként említhető az élelmiszer-biztonság, a gyógyszerbiztonság, az igazságügyi együttműködés, a repülésbiztonság, a kábítószer-függőség és a környezetvédelem.

Például:

Az egyik decentralizált ügynökség az Amszterdamban működő Európai Gyógyszerügynökség. Az 1995-ben létrehozott ügynökség munkájával arról gondoskodik, hogy Európában az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és az állatgyógyászati készítmények hatásosak és biztonságosak legyenek. Ezenfelül előmozdítja gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos kutatást és innovációt. Az ügynökség jelentős mértékben hozzájárul a gyermekek, illetve a ritka betegségekben szenvedő betegek kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények, valamint a gyógynövény- és állatgyógyászati készítmények kifejlesztéséhez. Feladat hárul rá a tekintetben is, hogy megoldást keressen olyan egészségügyi kihívásokra, mint az AIDS, a rák, az Alzheimer-kór és a cukorbetegség. 

A decentralizált ügynökségek teljes listája
Az Európai Gyógyszerügynökség vírusos betegségek terén végzett munkája

Joint statement of the European Parliament, the Council of the EU and the European Commission on decentralised agencies
English
(1.09 MB - PDF)
Letöltés

 

Közös kül- és biztonságpolitika

Az EU 3 ügynökséget hozott létre azzal a céllal, hogy nagyon világosan meghatározott technikai, tudományos és irányítási feladatokat hajtsanak végre. Általános küldetésük az, hogy segítsék az EU-t és az uniós tagállamokat a közös kül- és biztonságpolitika – és ezen belül a közös biztonság- és védelempolitika –, valamint az EU külső tevékenységével járó egyéb feladatok végrehajtásában.

Az Európai Védelmi Ügynökség támogatja a védelmi képességek fejlesztését és az uniós országok közötti katonai együttműködést. Ösztönzi a védelmi kutatást és a védelmi technológiák fejlesztését, erősíti az európai védelmi ipart, és katonai téren összekötő szerepet tölt be az uniós szakpolitikák között.

A kutatóintézet kül-, biztonság- és védelempolitikai kérdések elemzésével foglalkozik. Elemzések készítésén túlmenően vitafórumokat szervez az uniós biztonságpolitika kialakításának elősegítése érdekében, és – Európán belül és kívül is – hozzájárul a biztonsági stratégiáról szóló vitákhoz.

A műholdközpont térinformatikai hírszerzési termékeket és szolgáltatásokat nyújt, elsősorban a Föld-megfigyelési műholdakból származó adatok elemzése révén. Korán előre jelzi a potenciális válságokat, aminek köszönhetően a döntéshozók kellő időben meghozhatják a szükséges diplomáciai, gazdasági és humanitárius intézkedéseket.

Végrehajtó ügynökségek

Az Európai Bizottság korlátozott időre 6 végrehajtó ügynökséget hozott létre az uniós programokkal kapcsolatos konkrét feladatok ellátására. Ezek a végrehajtó ügynökségek jogi személyiséggel rendelkeznek, és olyan kezdeményezéseken dolgoznak, amelyeket – az egészségügytől és az oktatástól az innovációig és a kutatásig – különböző szakpolitikai területeken indít útnak az Európai Bizottság.

Például:

Az Európai Bizottság által létrehozott Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA) rendeltetése az, hogy kidolgozza és végrehajtsa az Európai Innovációs Tanács nevű programot, mely az áttörést jelentő technológiák és innovatív megoldások azonosítására, illetve kifejlesztésük és bevezetésük támogatására irányul. Az ügynökség felelős továbbá a kkv-k támogatásával, az innovációs ökoszisztémákkal, az egységes piaccal, a fogyasztóvédelmi politikával és az interregionális innovációs beruházásokkal foglalkozó uniós programok irányításáért. Gondoskodik arról, hogy az ezek a programok által finanszírozott tevékenységek tényleges eredményeket hozzanak, és érdemben hozzájáruljanak a Bizottság szakpolitikai munkájához.

A végrehajtó ügynökségek teljes listája

Euratom-ügynökségek és -szervek

Az Euratom-ügynökségek és -szervek kategóriájába tartozó két szervezet azért jött létre, hogy támogassa az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (EURATOM, 1957) céljainak megvalósítását. Ezek a célok a következők: a nukleáris energia békés célokra történő felhasználására irányuló tagállami kutatási programok összehangolása; az atomenergia felhasználásához szükséges ismeretek, infrastruktúra és finanszírozás biztosítása; mennyiségileg kielégítő és biztonságos nukleárisenergia-ellátás biztosítása.

Az ügynökség gondoskodik az uniós felhasználók rendszeres és méltányos hasadóanyag-ellátásáról. Ezáltal növeli az ellátásbiztonságot az EU-beli felhasználók számára.

A közös vállalkozás irányítja az EU hozzájárulását a fúziós energia tudományos és technológiai megvalósíthatóságát demonstrálni hivatott ITER-projekthez (azaz a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorral kapcsolatos projekthez), és Japánnal együttműködve magfúziós kutatási és fejlesztési projektek megvalósításán dolgozik.