Az euró az európai integráció legkézzelfoghatóbb bizonyítéka: mintegy 341 millió ember használja nap mint nap, ami azt jelenti, hogy a közös európai valuta a világ második legfontosabb fizetőeszköze. Az euró előnyei mindenki számára nyilvánvalóak, aki külföldre utazik, vagy más uniós tagállamban üzemeltetett weboldalon vásárol.
Az eurót hivatalos fizetőeszközként használó EU-országok
Az euró (€) jelenleg a 27 uniós tagállam közül 20-nak a hivatalos pénzneme. Ezek az országok alkotják az euróövezetet, más néven az eurózónát.
A gazdasági és monetáris uniónak (GMU) az összes uniós ország a részét képezi. Közülük ez idáig 20 tagállam cserélte le nemzeti valutáját az euróra. Ezek az EU-országok alkotják az euróövezetet, más néven az eurózónát.
Ezek azok az uniós országok, amelyek még nem vezették be az eurót, de csatlakozni fognak az euróövezethez, miután teljesítették a szükséges feltételeket. Elsősorban olyan országok tartoznak ide, amelyek az euró 2002. évi bevezetése után – 2004-ben, 2007-ben, illetve 2013-ban – csatlakoztak az Európai Unióhoz.
Bizonyos esetekben a tagállamok élhetnek az ún. önkéntes kívülmaradás lehetőségével egy-egy uniós szakpolitikai terület vonatkozásában. Dánia ezzel a joggal élt, amikor úgy döntött, hogy nem vezeti be az eurót. Az ország úgy állapodott meg az EU-val, hogy nem cseréli le nemzeti pénznemét az egységes uniós fizetőeszközre.
Csatlakozás az euróövezethez
Ahhoz, hogy az euróövezet tagjává váljanak, az EU-tagországoknak teljesíteniük kell az ún. konvergenciakritériumokat.
Ezekről a kötelező gazdasági és jogi feltételekről az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés rendelkezik, ezért maastrichti kritériumoknak is nevezzük őket. Dánia kivételével mindegyik uniós tagállamnak be kell vezetnie az eurót és csatlakoznia kell az euróövezethez, amint teljesíti a feltételeket.
A szerződés nem határozza meg, hogy az egyes országoknak mikor kell az euróövezethez csatlakozniuk. A tagállamok szabadon dolgozhatják ki stratégiájukat azt illetően, hogy milyen ütemben fogják teljesíteni az euró bevezetésére vonatkozó kritériumokat.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank közösen foglal állást arról, hogy az euróövezet tagjelölt országai teljesítették-e az euró bevezetésének feltételeit. A két intézmény megvizsgálja, hogy az adott ország milyen előrehaladást ért el a konvergenciakritériumok tekintetében, és megállapításaikról mindketten jelentésben számolnak be. Az ezekben a jelentésekben foglaltakat ezt követően meg kell erősítenie a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsnak (az Ecofin Tanácsnak), mely a Parlamenttel és az állam-, illetve kormányfőkkel konzultálva alakítja ki álláspontját. Ha az Ecofin Tanács úgy ítéli meg, hogy az adott ország teljesíti a konvergenciakritériumokat, megkezdődhet az euró bevezetésének folyamata.